"A világ 60 év alatt alapjaiban változott meg. A valaha a gyarmatosítás láncait viselő Ázsia és Afrika ma a nemzetközi közösség teljes jogú szereplője" - hangsúlyozta Koidzumi Dzsunicsiro, aki szerint az BT összetételének tükrözni kell ezeket a változásokat.- "Japán meggyőződése, hogy a Biztonsági Tanács reformja igazságos ügy a nemzetközi közösség számára, csakúgy, mint az "ellenséges nemzetek" régóta idejét múlt fogalmának törlése az ENSZ alapokmányából.

Az 1945-ben megszövegezett alapokmány "ellenséges államokról" tesz említést, közöttük van mindenekelőtt Németország és Japán. A tervek szerint pénteken hivatalosan ratifikált záródokumentum törli ezt a fogalmat.

Joschka Fischer felszólalásában hangsúlyozta, szükség van a BT kibővítésére, hogy szélesebb képviseletet nyújtson és hatékonyabb fellépést biztosítson a  XXI. század kihívásaival szemben. A német külügyminiszter egyben sajnálatát fejezte ki, hogy az ENSZ reformja körüli vita háttérbe szorítja a leszerelés és a terrorizmus kérdését.

Az ENSZ-közgyűlés által kedden jóváhagyott, felhígított záródokumentumból hiányzik a terrorizmus meghatározása, a dokumentum nem tesz említést a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek terjesztésének tilalmáról.