Az első csatát akkor nyerték, amikor 1999 júniusában a NATO nyomására - valószínűleg örökre - kivonultak a tartományból a szerb katonák és rendőrök, Koszovó pedig a világszervezet protektorátusa lett. Az ENSZ-kormányzatának első négy évében számottevően nem javult a koszovói demokrácia, az ENSZ ezért kidolgozta normáit: egy olyan követelményrendszert, amely pontról pontra felvázolta, mit kell tenni ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a tartomány jogállásáról. Mindeddig a nemzetközi közösség tartotta magát ehhez az elvhez, a BT hivatalosan azon az állásponton volt, hogy a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, amíg nem teljesültek a normakövetelmények.

Koszovó 2004 márciusában © Dudás Szabolcs

A koszovói kormány és az ENSZ-misszió azonban az elmúlt két évben sem igazán tudta elmozdítani a tartományt a holtpontról. Bizonyos tekintetben javult ugyan a hatalmi intézmények hatékonysága, de más, jobbára a kisebbségekhez köthető területen rosszabb lett a helyzet. A kisebbségek integrálódása helyett teljes polarizálódás ment végbe etnikai vonalak mentén, szerbek és albánok közötti távolságtartás és gyanakvás nagyobb volt, mint valaha. Az elvárásokkal homlokegyenest ellentétben a szerbek ma már semmilyen szinten nem vesznek részt a hatalmi intézmények működtetésében (kivéve a renegát szerb nemzetiségű menekültügyi minisztert). A kisebbségek mozgásszabadsága és biztonsága számottevően nem javult, a menekülők száma továbbra is meghaladja a visszatérőkét, a szerbiai és koszovói csúcsvezetést pedig a Nyugat unszolására sem ült le tárgyalni egymással.

Kai Eide, az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja a szó valódi értelmében "borús" koszovói helyzetről számolt be Kofi Annan ENSZ-főtitkár elé terjesztett 21 oldalas jelentésében. A norvég diplomata azonban úgy foglalt állást, hogy az alapvető normakövetelmények közül ugyan egy sem teljesült maradéktalanul, de nem javulna a helyzet azzal sem, ha az ENSZ tovább halogatná a státustárgyalásokat. Eide szerint soha nem jön meg a megfelelő pillanat, voltaképpen mindegy, hogy Belgrád és Pristina mikor gyürkőzik neki a megbeszéléseknek, ezért jobb azonnal hozzálátni.

A BT méltányolta Eide megállapításait, és változtatott eddigi koszovói politikáján. Sejthető volt, hogy a BT ősszel áttér az egyidejűség politikájára, vagyis a tárgyalások idején folytatódnia kell a normák teljesítésének. Pristinai albán vezetők ezt határozottan követelték, és szinte biztosra vették, hogy teljesül elvárásuk. Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök - jelenleg hágai vádlott - március elején pontos menetrendet vázolt fel a tartomány függetlenné válásának folyamatáról, és eddig mindenben - beleértve a BT-döntést is - teljesülni látszik jövendölése.

Bizonyosan lesznek olyan hangok, hogy a BT-döntés a koszovói albánok nyomására született. Sokan igazoltnak látják majd feltevésüket, hogy a tavalyi márciusi szerb- és romaellenes pogrommal a szélsőséges szakadárok mégis elérték céljukat, a nemzetközi közösség elrettent, a feszültség csillapítása végett engedélyezte a tárgyalási folyamat megkezdését.