Az Országház is bekerülhet a hét csoda közé © sxc.hu

A polihisztor Weber mozgalma 2000. szeptember 15-én indult, egy héttel az ausztrál olimpiai játékok előtt Sydneyben. A szavazás az interneten zajlik, bárki szavazhat a 77 helyszínt számláló listára, amelyből 2005. december 24-én kiválasztják a 21 legtöbb szavazatot szerző építményt, amelyek így bekerülnek a „döntőbe”. A végleges listát 2007 elején hozzák nyilvánosságra. Eddig mintegy 18 millió szavazatot adtak le az internetezők, s további százmillió voksra számítanak 2007. január 1-ig.

„A világ hét csodája az antikvitás része, emellett ezek közül már csak az egyiptomi piramisok láthatóak” – mondta Weber 5 évvel ezelőtt. „Ma még nincs egyetértés az elmúlt 2000 év legjelentősebb emberi alkotásairól. Az új évezred kezdete ideális alkalom arra, hogy felkutassuk az újkori világ hét csodáját. Ehhez pedig az internet talán a legdemokratikusabb csatorna. Ezúton szeretném felkérni a Föld lakosságát, hogy vegyen részt a szavazáson, amely globális kulturális örökségünknek állít emléket.”

A listára többek között olyan építmények kerültek fel, mint az aacheni székesegyház, az Akropolisz, a londoni Big Ben, a Dubaiban található Burj Al-Arab luxusszálloda, a kölni dóm, a Golden Gate híd, a párizsi Notre Dame, illetve a Panama csatorna. Hazánkat az Országház képviseli a 77-es listán.

A hét újkori csodát felügyelő szakértői bizottság elnökét, Dr. Federico Mayor professzort, az UNESCO korábbi igazgatóját november elsejével Kofi Annan ENSZ-főtitkár kinevezte a világszervezet Civilizációk Szövetsége nevű tömörülése élére. Ezen minőségében Mayor a kultúrák közti kölcsönös tisztelet és egyetértés jegyében tevékenykedik majd.

„Federico Mayor kétségtelenül a világ egyik vezető véleményformálója a globális kulturális kérdéseket illetően” – nyilatkozta Bernard Weber a kinevezés kapcsán. „Megtiszteltetés, hogy egy hozzá hasonló kaliberű szaktekintély is támogatja a világ hét újkori csodájának felkutatására irányuló mozgalmat. Meggyőződésünk, hogy a hét új csoda hosszan fennálló szimbóluma lesz világunknak, amely jelképezi a bolygó kulturális sokszínűségét. Ez a mozgalom soha vissza nem térő lehetőséget nyújt, hogy olyan globális emlékművet készítsünk, amelyet a világ minden polgára megoszthat majd egymással. Ennek a közös tudatnak a segítségével szorosabb egységet alkothatunk, mint eddig bármikor.”