szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát kedden az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különböző fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága - Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében - vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésről, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is.

A két ülésen Olli Rehn bővítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselők is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és teljesítésének fontosságát, de még az EP finnugor fóruma is a jogszabály elfogadására szólította Bukarestet.

Anca Boagiu román európai integrációs miniszter ugyanakkor a vegyes bizottsági ülésen megerősítette, hogy Románia el fogja fogadni a törvényt, és Ungureanu külügyminiszter is jelezte: a négy párt politikai szándéka és akarata megvan, s remélhetően a januári végszavazás pozitív eredménye tesz pontot az ügy végére.

Olli Rehn kijelentette, hogy a 2007 elején az EU-ba lépni kívánó Romániának teljesítenie kell korábban vállalt kötelezettségeit, és ennek megfelelően el kell fogadnia a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia intézményét is tartalmazza. Megerősítette, hogy tavasszal az Európai Bizottság még készít egy jelentést a román helyzetről.

Gál Kinga, a vegyes bizottság alelnöke szerint a szerdán elfogadandó ajánlástervezet felhívja a figyelmet az Európai Bizottság jelentésére, kiemelve olyan problémákat, amelyekre Romániának mihamarabb megfelelő figyelmet kell szentelnie.

Ilyen az államosított (köztük egyházi) ingatlanok visszaszolgáltatása, a bíróságok munkájának javítása, a szellemi és testi fogyatékosok helyzetének jobbá tétele, illetve a kisebbségi törvény elfogadása.

Az EP-jelentéshez a magyar képviselő hét lényeges ponton nyújtott be módosító indítványt, köztük a roma kisebbséggel szembeni diszkriminációval kapcsolatban, a magyar nyelvű oktatás témájában, a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáról, továbbá - a kisebbségi közösségek igényeire való tekintettel - konkrét lépések megtételét sürgette a decentralizáció és önkormányzatiság területén.

Szent-Iványi István, a vegyes bizottság ülésén az egyházi javak visszaszolgáltatása mellett a verespataki bányászati beruházás jövőjéről is érdeklődött. Ezekre reagálva a bővítési biztos kifejtette, hogy hatályos törvény szabályozza Romániában a kérdéses ingatlanok restitúcióját, ezt azonban a román hatóságoknak végre is kell hajtaniuk. A verespataki beruházással kapcsolatban a bizottság álláspontja nem változott a korábbiakhoz képest.

Dobolyi Alexandra az üléseket követően leszögezte: a kétoldalú politikai együttműködés alapján Magyarország mindent megtesz azért, hogy a román csatlakozás időpontja ne tolódjon ki 2007-ről 2008-ra.

"Nem szeretnénk, ha Romániában a közvéleményben az a benyomás alakulna ki, hogy a csatlakozás eltolódásához a kisebbségi ügyek rendezetlenségének, egyáltalán a magyar kisebbségnek bármilyen köze lenne, mert ez nem tenne jót a hamarosan az unió közös családjában együtt élő két nemzet további együttműködésének" - vélte.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Újabb brüsszeli rovó Romániának

Románia figyelmeztetést kapott az Európai Unió bizottságától, hogy gyorsítsa fel a még hiányzó reformokat annak érdekében, hogy 2007-ben beléphessen a szervezetbe - közölte Traian Basescu román államfő.

Világ

Tüntetésekkel készülnek a román-magyar kormányülésre

A magyar és a román kormány csütörtökön közös ülést tart. A Népszabadság információi szerint radikális romániai és magyarországi csoportok, ifjúsági szervezetek arra készülnek, hogy megzavarják az október 20-21-én esedékes bukaresti közös kormányülést.

MTI Világ

Nem döntöttek a román és a bolgár EU-csatlakozás halasztásáról

Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozza a Romániáról és Bulgáriáról szóló éves országjelentéseit, de ezekben - a korábbi várakozásokkal ellentétben - egyelőre nem tesz javaslatot arra, hogy egy évvel el kell-e halasztani a két ország EU-belépését.