Az amerikai újság szerint 1956 a történelem ritka, nagyszerű pillanatai közé tartozott; a magyarok nemcsak az ország függetlenségéért harcoltak a Szovjetunió ellen, hanem saját személyes szabadságukért is.

A magyarok szeme előtt "a szocializmus elleni forradalom" ügye lebegett, hanem válság tört ki, amely megmutatta, hogy a demokratikus szocializmus lehetetlenség, fából vaskarika, Alekszandr Szolzsenyicin szavaival élve, olyan, mint "a forrásban levő jég". A szocializmust gazdaságilag olyan katasztrofális alapokra építették, hogy azt csak egy politikai elnyomó rendszer keretei között lehetett életben tartani.

A "létező szocializmus" valóságát az 1956-os forradalom áldozata nélkül a Nyugat talán csak jóval később ismerhette volna meg, és nem kizárt, hogy első kézből kellett volna tapasztalatokat szereznie.

A vezető amerikai országos lapok szerdán nem foglalkoztak a budapesti zavargásokkal. A The New York Times előző nap azonban megírta, hogy az 56-os megemlékezéseket utcai összecsapások árnyékolták be. Az újság szerint a tüntetők közül sokan diktátornak nevezték a miniszterelnököt és azt kifogásolták, hogy a politikai életet továbbra is a kommunista érából származó emberek uralják. A lap egy Marci nevű egyetemistát is megszólaltatott, aki azt mondta: "tanulnunk kellene 56 szelleméből, be kellene fejeznünk azt, ami 1956-ban elkezdődött, mert 1989-ben nem volt teljes a változás".

A The Washington Times azt idézte Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédéből, hogy Magyarország ma modern, demokratikus állam. Orbán Viktor Fidesz-elnökről azt tudhatta meg az amerikai olvasó, hogy felszólította a tüntetőket, tartózkodjanak az erőszaktól, ezenkívül illegitimnek nevezte a kormányt és népszavazást követelt a gazdasági reformokról.

Az október 23-i évforduló kapcsán az NPR közszolgálati rádió is beszámolt a kormányellenes megmozdulásokról, illetve arról, hogy a szeptember óta zajló tiltakozásokat az váltotta ki, hogy kiderült, a kormányfő hazudott a gazdaság állapotáról a választási győzelem érdekében.