A nagykövetség előtt tiltakozók egy ketrecbe zárva, narancssárga rabruhában, fejükön fekete csuklyával hívták fel a figyelmet a guantanamói rabok helyzetére.
"Elismerjük és egy pillanatig sem vonjuk kétségbe azt, hogy vannak emberek, akik veszélyt jelenthetnének, viszont már rég látjuk, hogy Guantánamot nem megoldásnak, hanem a nemzetközi jog kijátszásának használják" - mondta Fodor Márk az Amnesty Magyarország vezetője.
Fodor hozzátette, az akció apropójául szolgált, hogy az USA a napokban újabb, 178 cellából álló börtönt nyitott meg a táborban, ahová több mint negyven rabot már átszállítottak.
A genfi egyezmény tiltja a kínzást, a kegyetlen, az emberi méltóságot sértő bánásmódot Guantánamóban ugyanakkor semmibe veszik ezeket az alapvető emberi jogokat - áll az Amnesty International közleményében.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter 2006 tavaszán londoni látogatásán kijelentette, az Egyesült Államok csak addig akarja fenntartani a guantánamói támaszponton működő tábort, amíg az szükséges, és "örömmel zárja majd be, ha a körülmények ezt megengedik". Elmondta, hogy már több száz személyt engedtek szabadon, vannak azonban olyanok a táborban, akiket nem lehet biztonsággal visszaengedni hazájukba.
George Bush amerikai elnök 2001 végén adott parancsot a tábor létrehozására, az első rabokat 2002. január 11-én szállították Afganisztánból Guantánamóba.
A börtön megnyitása óta összesen mintegy nyolcszáz embert tartottak fogva a táborban. Jelenleg körülbelül 430 fogvatartott van Guantánamón, akik 35 különböző nemzetiséghez tartoznak. Eddig egyetlen foglyot sem ítélt el az Egyesült Államok bűncselekmény miatt - mutat rá az Amnesty International.
A guantánamói tábort a 19. század végén hozták létre, a 20. század elején pedig az Egyesült Államok bérbe vette a telepet a kubai államtól.
