szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világ több mint kétharmadát foglalkoztatja a klímaváltozás kérdése, közülük is a brazilok, a spanyolok az ausztrálok és a dél-afrikaiak aggódnak miatta leginkább – derült ki a Synovate nemzetközi piackutató ügynökség és a BBC World első közös, globális közvélemény-kutatásából.

Szárazság, járványok, háborúk.
Felmelegedés és következményei
© sxc.hu
E felmérés keretében 2007 februárjában, 6 kontinens 21 országában vizsgálták az emberek véleményét, beállítódását a klímaváltozással kapcsolatosan. A BBC World áprilisban ezt a témát járja körül alaposan a Climate Watch – Klíma Figyelő sorozat hírműsoraiban, gazdasági műsoraiban, dokumentumfilmjeiben és tényfeltáró riportjaiban.

Steve Garton, a Synovate médiakutató részlegének nemzetközi vezetője elmondta: „A célunk az volt, hogy megtudjuk, mit gondol a világ azokról a legfontosabb kihívásokról, mellyel bolygónk ma kénytelen szembenézni. A felmérés rámutatott néhány meglepően széles körben osztott, egységesnek tűnő véleményre, de az eredmények jól illusztrálják azt is, hogy mennyire különböző módon kezelnék a problémát azokban az országokban, amelyeket más-más módon érint a klímaváltozás hatása. Határozottan úgy tűnik, hogy e témában, valamennyi országban szükség lenne az emberek jelenleginél alaposabb tájékoztatására.”

Sian Kevill, a BBC World szerkesztőségének igazgatója szerint e globális felmérés eredményei rendkívül izgalmas témákat, kiinduló pontokat szolgáltatnak a klímaváltozás kérdéskörét körbejárni kívánó 2007 áprilisára tervezett, egyhónapos Climate Watch – Klíma Figyelő sorozat beszélgetéseihez, elemzéseihez. Mint mondta: „Biztos vagyok benne, hogy nézőink, akik közül sokan azokban az országokban élnek, ahol ez a kutatás készült, éppen annyira meglepődnek majd, mint amennyire ma aggódnak néhány eredmény hallatán.”

Főbb eredmények

  • A világ több mint kétharmadát aktívan foglalkoztatja a klímaváltozás kérdése, legnagyobb aggodalommal a brazilok, a spanyolok, az ausztrálok és a dél-afrikaiak tekintenek a problémára. Ennek eredményeként ők azok, akik leginkább bátorítják barátaikat és ismerőseiket a környezettudatos életmódra.
  • A Kyoto-i egyezménytől távol maradó két legfejlettebb ipari ország lakosai jóval vezetőik előtt járnak: az ausztrálok 84 százalékát, míg az amerikaiak 57 százalékát komolyan foglalkoztatja a klímaváltozás.
  • A klímaváltozás miatt összességében a legkevésbé a lengyelek aggódnak: 31 százalékukat egyáltalán nem foglalkoztatja a kérdés; vagy azért mert abban számukra kedvező változásokat látnak, vagy azért mert azt a bolygó természetes, ciklikus hőmérséklet-ingadozásának tudják be, vagy egészen egyszerűen azért, mert nem is hiszik, hogy bármilyen változás lenne megfigyelhető a Föld klímájában. Hasonlóan magas, 27 százalék a nem aggódók aránya Oroszországban is, de az amerikaiak, illetve az Indiaiak 22-22 százaléka is teljes nyugalommal viszonyul a problémához.
  • Kelet-Európa a klímaváltozás tagadásának melegágya: legnagyobb arányban a lengyelek és az oroszok képviselik ezt az álláspontot, ami talán nem is annyira meglepő, ezen országok átlagosnál hidegebb éghajlatát tekintve. A lengyelek közt a legmagasabb, 6 százalék azok aránya, akik kifejezetten örülnek a klímaváltozásnak.

A következő megállapítások olyan válaszadók köréből kerültek ki, akiket saját bevallásuk szerint nagyon, vagy valamennyire foglalkoztat a klímaváltozás:

  • Leginkább Spanyolországban (32 százalék) és Brazíliában (31 százalék) foglalkoznak a klímaváltozás emberi tevékenységnek tulajdonítható okaival.
  • Az emberek nincsenek tisztában a klímaváltozás várható következményeivel. Minden hetedik, a klímaváltozásról véleménnyel mondó válaszadó egyet sem tudott említeni a változás legnagyobb veszélyeiből, úgy mint elsivatagosodás, szárazság, árvíz vagy éhínség. Az ázsiaiak (azon belül is a koreaiak, a kínaiak és a szingapúriak) bizonyultak a legtájékozatlanabbaknak.
  • A Föld klímaváltozásának legfőbb oka az emberek szerint a környezetszennyezés (23 százalék), a civilizációs következmények, úgy mint őserdők irtása, a szemét termelődése, népességnövekedés (21 százalék), az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése (illetve az ennek eredményeként gyorsuló globális felmelegedés – együttesen 20 százalék).
  • Az USA-ban a legnépszerűbb vélemény, hogy a jelenlegi klímaváltozás a környezet és az éghajlat természetes, ciklikus változásának része, míg Dubai-ban minden ötödik lakos Isten, illetve az égiek beavatkozásának tulajdonítja a változást.
  • Az emberek 41 százaléka egyetlen országot tesz leginkább felelőssé a klímaváltozásért; ők jellemzően az USA-t okolják (66 százalék). Talán nem meglepő, hogy az átlagosnál lényegesen kevesebben vádolnak egyetlen országot – a Kyoto-i egyezményt elutasító – Ausztráliában (15 százalék) és az USA-ban (21 százalék), illetve – az egyezményt csak nemrégiben ratifikáló – Oroszországban (17 százalék). Bár azt is meg kell jegyezni, hogy hasonlóan alacsony aránnyal szerepel még Kanada (18 százalék) és Japán is (19 százalék).
  • Ugyanakkor, a leginkább egyetlen országot okoló amerikaiak nagyon is nyitottak az önkritikára: e lakosok 82 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy legfőképp az USA a felelős a klímaváltozásért. Magas a saját országukat főfelelőssé tevők aránya (ismét az egy ország felelősségében hívők körében) Indiában (41 százalék) és Kínában (30 százalék) is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Éhínséget, áradásokat és háborúkat okoz a klímaváltozás

Kipusztulhat a növény- és állatfajok negyede 2080-ig, az éghajlatváltozás miatt menekültáradat indulhat és kitörhetnek az első háborúk a vízforrások birtoklásáért - vélik kutatók, ennyi máris kiszivárgott az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) jelentésének pénteken bemutatandó második részében szereplő állításokról.

hvg.hu Itthon

Tatabánya az első magyar város a klímaprogramban

Először indul Magyarországon úgynevezett városi klímaprogram. A program Tatabányán valósul meg; erről írt alá szerződést Bencsik János, Tatabánya polgármestere és Tamás Pál, a program szakmai koordinálásáért felelős MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója - közölte a kezdeményezés megvalósítását támogató Védegylet.

MTI Tech

A klímavédelem évente 60-80 milliárd euróba kerül az EU-nak

Évente 60-80 milliárd euróba, 2020-ig pedig összesen akár 1,1 billió euróba is kerülhet az EU-nak, a kitűzött célok elérése érdekében, a klímaváltozás elleni védelem. Ezt állapította meg a McKinsey nemzetközi tanácsadó csoport felmérése, amit a német Die Welt című lap tett közzé kedden.