Bár a 2020-ban kivezetett közalkalmazotti bértábla idején sem voltak jó helyzetben a közművelődésben dolgozók, az elmúlt öt évben tovább romlott a helyzetük. Egyre több és nagyobb bérfeszültség jellemzi az ágazatot, az eleve alacsony fizetések pedig az elmúlt évek durva inflációja ellenére se emelkedtek. Megoldást csak a nagyobb állami támogatás jelentene, de egyelőre több pénz nincs, csak kormányzati hitegetés.
– Átnéztem a költéseimet, hogy lássam, mit csinálok rosszul, de csak ételre, a lakásra és a macskámra költök.
– A jövő évre a legolcsóbb színházbérlet 11 ezer forint, számomra még ez is megfizethetetlen.
– Műtétre várok, azt ígérik, másfél év múlva kerülök sorra, magánegészséügyi ellátásra pedig nincs pénzem.
– Már egy éve nem vettem magamnak új ruhát
– ezek az idézetek a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) Facebook-oldalára kerültek ki az elmúlt napokban.
A könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozókat tömörítő szervezet a szombaton esedékes Múzeumok Éjszakájához kapcsolódva indított figyelemfelkeltő kampányt, amelyben többek között a megbecsülés hiányára és az egyre jobban inflálódó, alacsony bérekre hívják fel a figyelmet.
„A Múzeumok Éjszakája nem csupán egy nyári program. Ez a magyar lélek ünnepe, amely lehetőséget ad arra, hogy újra és újra megerősítsük kötődésünket nemzetünkhöz, történelmünkhöz és egymáshoz” – mondta az eseményről Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, akinek ebből az alkalomból a KKDSZ egy nyílt levelet is elvitt pénteken. Az ágazatban dolgozók ugyanis úgy látják, „az elmúlt tizenöt év »kulturális politikája« sajnos nem arról szólt”, amiről a tárcavezető beszélt.
Példaként hozták a nagyközönség előtt elzárt, bizonytalan működési helyzetbe került, vagy szakmailag indokolatlan módon összevont nagy közgyűjtemények helyzetét, valamint azt, hogy a múzeumokban dolgozók átlagjövedelme alig haladja meg a garantált bérminimum összegét.
„Igen sovány koszton tartja Magyarország kormánya a »nemzet lelkét«! Miniszter Úr azt nyilatkozta, hogy a Múzeumok éjszakája egy csoda. Igaza van. Az alulfinanszírozott intézményekben, éhbéren foglalkoztatott dolgozók csodát művelnek kiállításaikkal és programjaikkal, szakmai elhivatottságból, a szakmaszeretet által motivált kreativitással. Elmondhatjuk, hogy a kultúra munkásai nem a fizetésükért dolgoznak, és nem a kormány támogatásával, hanem éppen a kormánypolitika ellenére tartják fenn a magyar kultúrát” – áll a KKDSZ levelében, melyben érdemi intézkedést kérnek Hankótól az ágazat béremelése, a szakmai autonómia biztosítása, valamint a kulturális dolgozók munkájának elismertsége érdekében.
Megkeresésünkre Dobrovits Orsolya, a szakszervezet elnöke elmondta, az ágazatban nagyjából 15 ezren dolgoznak, több mint 10 százalékuk tagja is a KKDSZ-nek. Mint mondta, bérfeszültséget okoz egyrészt, hogy egyes munkakörökben jóval nagyobb a fizetés, mint a szakalkalmazottaknál, másrészt az, hogy az új munkavállalók jelentősen jobb bért kapnak, mint azok, akik évtizedek óta az ágazatban dolgoznak. Szakalkalmazottak az adott kulturális területhez szorosan kapcsolódó munkavállalók, például a történészek, régészek, művészettörténészek, restaurátorok, akiknek elhelyezkedési lehetőségei értelemszerűen szűkebbek, mint például egy informatikai- vagy marketing-szakembernek, mert a szakterületük speciális tudást igényel. Vagyis, az intézmények jellemzően magasabb bért hajlandók kifizetni utóbbiaknak, mint azoknak, akik szorosan a helyi kulturális gyűjteményhez kötődnek.
Éppen emiatt nehéz megmondani, átlagosan mennyit keresnek a múzeumi, könyvtári dolgozók, de Dobrovits hozott egy példát. Ismer olyan idegen nyelv és magyar szakos pedagógust, akinek könyvtáros-informatikus végzettsége – vagyis több diplomája – van, ő bruttó 460 ezer forintot keres, ez nettóban 306 ezret jelent. A szakmai dolgozók minimum bére bruttó 348 800 forint, ebből 232 ezret visznek haza (adókedvezmény nélkül), ideértve a minisztérium fenntartásában működő jelentős intézmények munkavállalóit is.
Az ágazat dolgozóit 2020-ban megfosztották a közalkalmazotti jogállástól, amely – bár szintén „rettenetesen alacsony” béreket takart, amelyek éveken keresztül nem emelkedtek –, Dobrovits szerint bizonyos védettséget és bérgaranciát jelentett. Azóta fizetésüket egyedül a garantált bérminimum határozza meg, amelynél bár lehetne magasabb jövedelmet adni, valódi versenyhelyzet hiányában jellemzően nem ez a gyakorlat.
Úgy érzik, a kormányzat visszaél azzal, hogy a kulturális dolgozók szakmaszeretetüknek, elhivatottságuknak és magas szakmai tudásuknak köszönhetően az ágazatban maradnak, az olyan kiemelt eseményekre, mint a Múzeumok Éjszakája, pedig még a szokásos lelkesedésnél is nagyobb odaadással készülnek. Dobrovits állítása szerint korábban a kormány 2025-re ágazati szinten látható javulással hitegetett, de ebből egyelőre semmit nem látnak. „Folyamatosan kérjük a minisztériumot, hogy tartsák meg az ágazati párbeszédet és hívják össze a korábban létező Kulturális Érdekegyeztető Tanácsot, de ez sem történik meg” – tette hozzá.
Elsősorban az intézményeknek központi költségvetéséből biztosított forrás rendezésére lenne szükség
– mondta a szakszervezeti elnök a minisztériumi háttérintézmények helyzetéről. Legalább ilyen nehéz helyzetben vannak azonban a vidéki könyvtárak, művelődési házak is. Ezek finanszírozását az úgynevezett önkormányzati normatíva fedezi, amely lakosságarányosan biztosít forrást az éves kulturális feladatok ellátására az önkormányzatoknak. 2025-ben ez lakosonként 2213 forintot jelent, vagyis egy ötezer fős kisváros alig több mint 11 millió forintot kap erre idén. „Elvileg vannak megpályázható források, de az ezekhez tartozó keretösszegek is egyre szűkösebbek” – jegyezte meg.
Ez összeg 2021 óta a magas infláció ellenére sem emelkedett, igaz, a kormány néhány éve meghatározta a normatíva minimumát, 2025-ben a legkisebb településeknek is jut 2,27 millió forint kultúrára. „Természetesen ez önmagában nem elegendő” – mondta Dobrovits a támogatásról és hozzátette, különböző mértékben, de az önkormányzatok is próbálnak plusz forrást biztosítani a dolgozók bérének emelésére. Ezen a téren vannak kimondottan jó tapasztalataik, de előfordul, hogy forrás lenne, csak a szándék hiányzik hozzá, például amikor egy népszerűnek ígérkező programot az önkormányzat nem a helyi művelődési ház, hanem egy külső cég segítségével rendez meg, így az egyszeri nagyobb bevétel a magánszolgáltatóhoz kerül.
Mint mondta, a jegyárak emelésével vagy a látogatószám növelésével önmagában nem lehet megoldani a forráshiányt, nagyobb állami hozzájárulás nélkül nem rendezhető a szektorban dolgozók bére. „A közművelődés nem működik piaci alapon, mert az esélyegyenlőségi szempontoknak is érvényesülniük kell benne” – jegyezte meg Dobrovits Orsolya. Értelemszerűen a fenntartók szeretnék, ha minél többen látogatnák a helyi könyvtárakat, múzeumokat, művelődési központokat, erre a legjobb eszköz, ha viszonylag olcsón, akár ingyenesen elérhetővé teszik szolgáltatásaikat, ez azonban a forráshiányos ágazatban egyre kevésbé kivitelezhető.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
