A több ezer felperes célja, hogy elérjék: a nemzetközi illetékesek ismerjék el felelősségüket a történtekben. Szerb katonák 1995. július 12-én, Ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnok utasítására rohanták le az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló - hivatalosan védettnek nyilvánított -, túlnyomórészt muzulmán lakosságú boszniai várost, különválasztották a férfiakat a nőktől, majd közel 7 és fél ezer férfit és fiút kivégeztek.

A holland békefenntartók létszáma - mindössze 450 ember - ugyan kevés volt ahhoz, hogy a több tízezres támadó erőket feltartóztassa, a kéksisakosok ugyanakkor nemzetközi védelmet képviseltek és élveztek.

A beadvány szerint a holland állam egyebek között azért felelős a történtekért, mert maga akadályozta meg, hogy gyengén felszerelt kéksisakosai légi támogatáshoz jussanak a helyszínen - feltehetően attól tartva, hogy a katonai segítség holland áldozatokkal is járhat. Hága ugyanakkor korábban úgy vélekedett, éppen az ENSZ katonai támogatása hiányzott a szrebrenciai békefenntartók munkájának hatékonyabbá tételéhez.

Hollandiát kísérti a szrebrenicai történések emléke: Wim Kok munkapárti vezetésű kormánya 2002 áprilisában azért mondott le, mert egy jelentés felelősnek mondta ki a holland békefenntartókat és rajtuk keresztül a kabinetet a mészárlás megakadályozásának elmulasztásáért.

A holland állam évi mintegy 15 millió euróval segíti Bosznia újjáépítését, és ennek egy része deklaráltan Srebrenica támogatására szolgál, de kártérítésre Hága mindeddig nem volt hajlandó.