A vádlottak padján hatan ülnek: az osztrák külügyminisztérium volt belgrádi alkonzulja mellett két szerbiai üzletember és három feltételezett embercsempész. A fővádlott, aki Budapesten tevékenykedett főkonzulként, tavaly nyáron 67 éves korában elhunyt.

Az államügyészség egyebek közt hivatali visszaéléssel, bűnszervezet létrehozásával és embercsempészéssel vádolja őket. Ha a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, akár öt évig terjedő börtönt is kiszabhat rájuk.

A szövevényes, politikai színezetet is kapó ügy szálai több évre vezetnek vissza. Az ügyészség szerint az érintettek – a néhai budapesti főkonzul, J. R. irányításával – öt éven át bűnszövetkezetben, kiépített hálózatot működtetve több mint nyolcezer, a schengeni térség országaiba beutazást biztosító vízumot állítottak ki hamis papírok alapján, majd adtak el jó pénzért. Az üzlet révén 15 ezer és 300 ezer euró közötti bevételre tehettek szert a szervezetben játszott szerepüktől függően.

A több hetesre tervezett eljárástól, amelynek során száznegyven tanút kívánnak meghallgatni, azt várják, hogy fény derüljön arra, miként is űzhették éveken át törvényellenes tevékenységüket az érintettek. A gépezet működésébe némi bepillantást engedett a vádlottak egyikének - egy szerbiai építkezési vállalkozónak - két és fél hete váratlanul tett beismerő vallomása. Az illető elmondta, hogy hamis cégjelzéses meghívólevelek alapján szerezte be a vízumokat J. R.-től a belgrádi nagykövetségen, majd tekintélyes összegért adta el azokat szerbiai és moldáviai állampolgároknak. Az ügyletbe később, J. R. áthelyezésével a budapesti osztrák diplomáciai képviselet konzuli részlegét is bevonták.

A botrány 2005-ben robbant ki, de állítólag a belgrádi alkonzultól egészen 2006 nyaráig beszerezhetők voltak a hasonló módon kitöltött, hamis vízumok.

Az államügyészség magát a külügyminisztériumot mint felettes hatóságot is felelőssé tette a történtekért, a tárca szemére vetve, hogy „ellenőrzési mechanizmusai elégtelennek bizonyultak”. A minisztérium azóta többször is úgy nyilatkozott, hogy a hiányosságokat kiküszöbölték, az ellenőrzést megszigorították.

Az eset miatt annak idején személyes támadást intéztek az akkori osztrák külügyminiszter, az Európai Unió jelenlegi, külkapcsolatokért felelős biztosa, Benita Ferrero-Waldner ellen. Azzal vádolták, hogy tudott a történtekről, de megpróbálta eltussolni a tárcáját érintő kínos ügyet. A feljelentés alapján indított nyomozás azonban azzal végződött, hogy az államügyészség megszüntette az eljárást ellene.