Robbanások dörejét lehetett hallani még Bejrútban is. Az összecsapások kora délután kezdődtek Ajtat településen Valid Dzsumblatt drúz vezető kormánypárti fegyveresei és síita harcosok között rakétavetőkkel és gépfegyverekkel. A harcok egy nappal azután robbantak ki, hogy az ellenzéki Hezbollah síita mozgalom két támogatójának meggyilkolásával és egy harmadik elrablásával vádolta meg Dzsumblatt embereit.

Tripoliban délután elcsendesedtek a harcok, miután a hadsereg megjelent a város északi bejáratánál és járőrözni kezdett a korábbi összecsapások övezetében. A kormánypárti fegyveresek és a Hezbollahot támogató síita alavita harcosok nehézfegyverekkel vívott összecsapásaiban egy nő életét vesztette és többen megsérültek az észak-libanoni nagyvárosban. Biztonsági források szerint körülbelül 7000 ember menekült el az utcai harcok elől, számos ház és üzlet kiégett.

A fővárosban, Bejrútban a szunnita kormányerők és a Hezbollah síita milicistái közötti többnapos összecsapások után vasárnap virradóra visszatért a nyugalom, miután a Hezbollah és szövetségesei megkezdték fegyvereseik kivonását az előző nap elfoglalt nyugati városrészből. Legalább 44 halottja és 128 sebesültje van az öt napja tartó libanoni harcoknak, amelyek azután kezdődtek, hogy a Nyugat-barát kormány törvénytelennek nyilvánította a Szíria és Irán által támogatott Hezbollah katonai távközlési hálózatát. Az 1975 és 1990 közötti polgárháború óta a mostani a legsúlyosabb válság az arab országban.

A libanoni helyzetről tanácskoznak Kairóban az Arab Liga külügyminiszterei zárt ajtók mögötti, rendkívüli értekezletükön. Diplomáciai források szerint a külügyminiszterek várhatóan fel fogják szólítani a libanoni politikai erőket, hogy hozzanak létre nemzeti egységkormányt, válasszák meg államfőnek Michel Szulejman tábornokot, a hadsereg főparancsnokát, ezt követően pedig dolgozzon ki új választási törvényt "egy politikusokból, értelmiségiekből és semleges felekből" álló szakmai csoport.

XVI. Benedek pápa is szólt a libanoni válságról a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi miséjében. Elítélte a libanoni fegyveres összecsapásokat, s párbeszédet sürgetett. Felszólította a libanoniakat: hagyjanak fel az erőszakos akciókkal, amelyek "a jóvátehetetlen felé viszik az országot".

Izrael attól tart, hogy Irán ellenőrzése alá vonja Libanont és a Gázai övezetet a Hezbollah libanoni ellenzéki mozgalom, illetve a Gázai övezetet uralma alatt tartó Hamász radikális palesztin szervezet révén - közölte vasárnap Matan Vilnai izraeli miniszterelnök-helyettes. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Izraelnek nem szabad beavatkoznia Libanonban, noha nyitva kell tartania a szemét, figyelemmel kell kísérnie, hogy mi történik a szomszédos országban. A miniszter szerint Izraelnek nagyon ébernek kell lennie, miután a Hezbollah fegyveresei egy időre megszállták Bejrút egyes részeit, és fel kell készülnie arra, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat. "De az a benyomásom, hogy a libanoniak el fogják kerülni a polgárháborút, mert volt már részük benne."

Libanoni biztonsági források arról számoltak be, hogy vasárnap reggel izraeli repülőgépek alacsony magasságban elrepültek Dél-Libanon felett, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatát, amely lezárta az Izrael és Hezbollah közötti 34 napos háborút.

Izrael 2006-ban vívott háborút Libanonban a Hezbollah ellen, miután a síita szervezet sorozatosan rakétával támadta Észak-Izraelt, és a közös határon megölt, illetve elrabolt izraeli katonákat.