Ashdown a The Observer című brit újságnak adott, vasárnap megjelent nyilatkozatában rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozta párhuzamos intézményeit, és a kiváláson ügyködik. Kijelentette, hogy Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető ugyan hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül, "de Bosznia felosztása, amelyről (Karadzsics) álmodozott, most valószínűbb, mint bármikor azóta, hogy menekülni kényszerült".

Az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapozta meg Bosznia-Hercegovina mostani államalakulatát, amely két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból áll.

Ashdown szerint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő agresszívan megy szembe a reformok évtizedével, és a daytoni megállapodásban garantált autonómiát arra használja fel, hogy aláássa magának a megállapodásnak a lényegét.

A brit politikus, aki az ENSZ képviseletében 2002 és 2006 között vaskézzel irányította Bosznia-Hercegovinát, úgy véli, hogy az Európai Uniónak a nyomásgyakorlás eszközeként kellene használnia Bosznia EU-tagsági törekvését, olyan reformok végrehajtására kellene ösztönöznie, amelyek megerősítenék a szarajevói központi kormányt.

"Brüsszelnek ellen kell állnia a boszniai állam aláaknázását célzó kísérleteknek, ragaszkodnia kell azokhoz az alkotmányos reformokhoz, amelyek segítségével Bosznia működőképesebbé válhat, és felveheti a küzdelmet a korrupció ellen" - mutatott rá a politikus, aki szerint Brüsszelnek tudatosítania kell a szomszédos Szerbiában: európai integrációs törekvéseiben a siker egyik kulcseleme, hogy támogassa a boszniai államot, és ne segítse a szakadár erőket.