Lehet, hogy terroristákat támogattak, de vannak jogaik

Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve az Európai Bíróság megállapította, hogy a rendelet sérti Kadi és az Al Barakaat közösségi jogból eredő alapvető jogait. A szaúd-arábiai lakhelyű Yassin Abdullah Kadit és a svédországi székhelyű Al Barakaat International Foundationt az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága Oszama bin Ladennel, az Al-Kaida terrorhálózattal és a tálibokkal összeköttetésben állóként nevezte meg. Számos biztonsági tanácsi határozat szól arról, hogy az ENSZ minden tagállamának be kell fagyasztania az ilyen személyek és szervezetek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló pénzeszközöket és más pénzforrásokat.

E határozatok végrehajtása érdekében az EU tagállamait képviselő tanács elrendelte azon személyek és szervezetek javainak befagyasztását, akiknek a neve szerepel a mellékelt listán. E listát rendszeresen módosítják, és 2001. október 19-én felkerült rá Kadi és az Al Barakaat. E két érintett az uniós rendelet megsemmisítése iránti keresetet indított az Európai Bíróság elsőfokú bíróság előtt, arra hivatkozva, hogy e rendelet több alapvető jogukat sérti, többek között a tulajdonhoz való jogot és a védelemhez való jogot. Az elsőfokú bíróság 2005. szeptember 21-i ítéleteivel elutasította a Kadi és az Al Barakaat által felhozott összes érvet, és hatályban hagyta az uniós rendeletet. Az elmarasztaltak ezután az Európai Bíróság fellebbviteli tanácsához fordultak.

A most meghozott ítéletben az áll, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a jogot. „Tekintettel a fellebbezők nevének a (...) listára történő felvételét övező konkrét körülményekre, meg kell állapítani, hogy nyilvánvalóan nem tartották tiszteletben a védelemhez való jogot, különösen a meghallgatáshoz való jogot, valamint ezek hatékony bírósági felülvizsgálatához való jogot” – állapította meg az Európai Bíróság.

Az Európai Bíróság elismerte, hogy az indokok előzetes közlése veszélyeztetheti a befagyasztásra vonatkozó intézkedések hatékonyságát, amelyeknek jellegüknél fogva meglepetésszerűnek és azonnali hatállyal alkalmazandónak kell lenniük. Mindazonáltal az uniós rendeletet megalkotó tanács „semmikor nem tájékoztatta Y. A. Kadit és az Al Barakaatot a velük szemben elfogadott olyan tényekről, amelyek igazolták volna nevüknek a listára történő eredeti felvételét. Y. A. Kadi és az Al Barakaat védelemhez való jogának e megsértése a bírósági jogorvoslathoz való joguk sérelmét is eredményezi, amennyiben nem tudták megfelelő feltételek mellett megvédeni jogaikat a közösségi bíróság előtt sem” – olvasható az indoklásban.

Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy a pénzeszközök befagyasztása Y. A. Kadi tulajdonhoz való jogának igazolatlan korlátozását jelenti.

A fentiekre tekintettel az Európai Bíróság megsemmisítette a tanács rendeletét, amennyiben az befagyasztja Kadi és az Al Barakaat pénzeszközeit. A luxembourgi taláros testület azonban elismerte azt is, hogy a rendelet azonnali hatállyal történő megsemmisítése súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat a korlátozó intézkedések hatékony érvényesülésének. Mint megjegyezte, nem zárható ki, hogy az ügy érdemi része szempontjából a Kadival és az Al Barakaattal szembeni befagyasztási intézkedések indokoltnak bizonyulhatnak.

„E körülményekre tekintettel a Bíróság a rendelet joghatásait a mai naptól számított három hónapot meg nem haladó időszakra fenntartja, hogy lehetővé tegye a tanács számára a megállapított jogsértések orvoslását” – áll az ítéletben.

Az Európai Bíróság tehát nem érdemben vizsgálta az érintettek terrorkapcsolatait, hanem csak azt állapította meg, hogy javaik befagyasztásakor nem érvényesültek a jogállamiság bizonyos, elengedhetetlen garanciális követelményei. Az uniónak három hónapon belül orvosolnia kell ezeket a hiányosságokat.