Miről döntöttek a pekingi ASEM-csúcson?

Az Európai Unió (EU) és Ázsia közös cselekvésben állapodott meg a pénzügyi válság rendezésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szombaton, az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) kétnapos csúcstalálkozójának zárónapján.

  • MTI MTI
Miről döntöttek a pekingi ASEM-csúcson?

PÉNZÜGYI VÁLSÁG: A nemzetközi valuta- és pénzügyi rendszer tényleges és széleskörű reformra szorul. Minden résztvevő elismeri, hogy szükség van az összes pénzpiaci szereplő felügyeletének és a rájuk vonatkozó előírásoknak a szigorítására, különösen anyagi felelősségük terén. A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és más pénzügyi intézményeknek hozzá kell járulni a helyzet stabilizálásához. Az ASEM-országok állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei támogatják egy pénzügyi világtalálkozó összehívását november 15-én Washingtonban. Ezen meg kell találni a helyes arányt az újítások és a szabályozások között a pénzpiacokon.

ÉGHAJLATVÉDELEM: Az ASEM-országok hitet tesznek a tavaly Balin tartott ENSZ-klímakonferencián született megállapodások mellett, amelyekben az ipari és fejlődő országok hatékonyabb éghajlatvédelemben egyeztek meg. A vezető szerepet ebben az ipari országoknak kell betölteni, egyúttal világos célokat kell megfogalmazniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására. A fejlődő országokat pénzügyi támogatással és technológia-átadással kell segíteniük. Hosszú távon az egész világra érvényes célként kell kitűzni az üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentését. Konkrét számokban nem állapodtak meg. A kiotói jegyzőkönyvet követő egyezménynek 2012 után nagyra törő, hatékony és átfogó célokat kell meghatározni a közös cselekvéshez.
 
ÉLELMISZERVÁLSÁG: Az EU és Ázsia aggodalmának ad hangot, hogy az emelkedő élelmiszerárak romba döntik a mélyszegénység és az éhínség leküzdését célzó eddigi erőfeszítéseket.