A terjedelmes cikk legvégén az elnök rámutatott: mindezt azért írta, hogy minden orosz állampolgárhoz eljuttassa a stratégiai feladatokról, az ország jelenéről és jövőjéről szóló elképzeléseit, s hozzászólásra hívjon mindenkit, akinek van mondanivalója: a javaslatokat figyelembe veszik majd a parlamenthez intézett éves elnöki üzenet szerkesztésekor.

Medvegyev szerint a politikai harc főszereplői a legtöbb demokratikus államhoz hasonlóan itt is a pártok lesznek, s azok jelölik majd ki a végrehajtó szerveket és jelölnek elnököt, nem pedig megfordítva. Az államfő azonban hozzátette: Oroszország demokratikus államot fog felépíteni, figyelembe véve a külföldi modelleket is, de saját történelmi tapasztalataiból kell kiindulnia és nem fogja mechanikusan lemásolni a külföldi példákat, hiszen a civil társadalmat nem lehet külföldi hitelekből megvásárolni, a hatékony bírósági rendszert nem lehet importálni, a szabadságot nem lehet kimásolni egy könyvből.

Cikkében Medvegyev úgy ítélte meg, hogy a demokratikus intézmények lényegében már kialakultak, bár még távol állnak az ideálistól, de a civil társadalom még gyenge, csekély az önszerveződés szintje és gyenge az önkormányzás. Hangsúlyozta: Oroszország többet nem sieti el a politikai reformokat. "A sietség és az átgondolatlanság történelmünkben nem egyszer tragikus következményekhez vezetett, a szakadék szélére lökte Oroszországot, s még a legnemesebb célok érdekében sincs jogunk kockáztatni vagy veszélyeknek kitenni az emberek életét" - írta.

Az elnök szerint Oroszországnak korszerű, hatékony bírósági rendszerre van szüksége, amely meg tudja védeni a demokráciát a korrupció ellen, ez a demokrácia fejlesztésnek kulcseleme. A demokráciának ugyanis szüksége van védelemre, akárcsak az állampolgárok alapvető szabadságjogainak, mégpedig első sorban a korrupcióval szemben, amely önkényt, szabadsághiányt és igazságtalanságot szül. Medvegyev meggyőződésének adott hangot, hogy a széleskörű társadalmi támogatottsággal rendelkező bíróságok hivatottak a társadalom korrupciótól való megtisztítására.

Az államfő rámutatott: a demokrácia oroszországi fejlődését a gazdaság elmaradottsága, a korrupció és a paternalista ideológia akadályozza. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg az ország belső pénzügyi és technológiai lehetőségei nem elegendőek az életminőség tényleges javításához, s ehhez Európa, Amerika és Ázsia országainak pénzére és technológiájára van szükség, miközben ezen államoknak pedig Oroszország lehetőségeire van szüksége. "Az orosz demokrácia korszerűsítése, a gazdaság átalakítása csak akkor lehetséges, ha felhasználjuk a posztindusztriális társadalom szellemi forrásait" - írta az elnök. Úgy vélte, az orosz gazdaság a szovjettől átvette annak legsúlyosabb fogyatékosságát, azt, hogy jelentős mértékben figyelmen kívül hagyja az ember szükségleteit.

Rámutatott arra is, hogy az utóbbi húsz év viharos átalakulása sem emelte ki az orosz gazdaságot a nyersanyagoktól való függőségből, s a legtöbb vállalat energiahatékonysága és termelékenysége szégyenletesen alacsony. "Ez azonban a kisebbik baj: az alapvető probléma az, hogy ez nem is érdekli a tulajdonosokat, igazgatókat és hivatalnokokat, s ezért Oroszország befolyása a globális gazdasági folyamatokra nem olyan, mint szeretnénk. Nem lehet vezető szerepre törekedni pusztán az olaj- és gázkonjunktúrára támaszkodva" - írta.

Medvegyev szerint első ízben van esély arra, hogy Oroszország megmutassa magának és a világnak, hogy képes demokratikusan fejlődni, s lehetséges az ország átlépése a civilizáció következő, magasabb lépcsőfokára. "A következő tíz évben Oroszországnak olyan országgá kell válnia, amelynek jólétét nem annyira a nyersanyag-, mint inkább a szellemi források biztosítják" - írta az államfő.