Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az 1848-as magyar forradalom 162. és a mellszobor leleplezésének 20. évfordulója alkalmából rendezett keddi eseményen részt vett Dennis Kucinich ohiói képviselő, az alsóház magyar baráti csoportjának elnöke, aki igazi látnoknak, a demokrácia úttörőjének nevezte Kossuth Lajost.
Kucinich úgy fogalmazott: Kossuth Lajos kiállt a politikai reformok mellett és nemzeti függetlenséget követelt hazájának, odaadása a magyar nép felé azt az elkötelezettséget tükrözi, amelyet az amerikai alapító atyák tanúsítottak az Egyesült Államok szabadsága iránt.
A nagykövetség által kezdeményezett esemény megrendezését Dennis Kucinichen kívül támogatta Steny Hoyer, a képviselőház demokrata többségi frakciójának vezetője, valamint Annette Lantos, a már elhunyt, magyar származású Tom Lantos képviselő özvegye, a Tom Lantos Alapítvány elnöke.
A Kossuth-szobor állítását húsz évvel ezelőtt a nagy befolyású Tom Lantos közbenjárásával sikerült elérni, a kezdeményezők között volt az Amerikai Magyar Szövetség is, amelynek társelnöke, Koszorús Ferenc is részt vett a keddi ünnepségen. Kossuth mellszobrát 1990. március 15-én avatták fel, az eseményt - amelyen megjelent mások mellett Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök és Tőkés László református püspök - külön nyilatkozatban üdvözölte George H. W. Bush akkori amerikai elnök.
A bensőséges keddi ünnepségen Szombati Béla nagykövet felolvasta Barack Obama amerikai elnöknek a forradalom évfordulójára kiadott köszöntését. Obama kiemelte: az 1848-as forradalom meghatározó pillanat volt Magyarországnak a szabadságért vívott küzdelmében, és továbbra is lelkesítőleg hat mindazokra, akik támogatják a szabadság ügyét. Az elnök nyilatkozata szerint az Egyesült Államok és Magyarország népét összekötik a közös értékek, valamint az ünnepélyes elkötelezettség egymás biztonsága iránt a NATO-alapokmány 5. cikkelyén keresztül.
A washingtoni Capitoliumban mindössze két külföldi államférfinek/személyiségnek áll szobra, az egyik Kossuth Lajosé, a másik a második világháború alatt zsidókat mentő Raoul Wallenbergé. Mindkét szobor a Capitolium rotundája mellett áll.
