szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi román–magyar összecsapások "rendezője" Ion Iliescu akkori államfő, Petre Roman akkori miniszterelnök volt, és részük volt benne mindazoknak, akik azt akarták, hogy a közvélemény ne azt firtassa, ki lövetett 1989-ben Temesváron vagy Bukarestben, hanem foglalkozzon a magyar veszéllyel - fejtette ki Kincses Előd a Krónika pénteki számában megjelent interjújában.

Tőkés László volt püspök egykori ügyvédje, aki az 1990-es márciusi véres események után Magyarországra menekült a román hatóságok büntetőeljárása elől, az erdélyi napilapnak elmondta, hogy a felelősök között volt Victor Athanasie Stanculescu hadügyminiszter, Mihai Chitac belügyminiszter, akárcsak a régi rendszer haszonélvezői. Stanculescut és Chitacot azóta elítélték a forradalmárok elleni temesvári sortüzek miatt. A magyar veszéllyel való riogatás hátterében állt az is, hogy 1990 márciusára járt le a Securitate állományának három hónapos fizetett szabadsága, és ürügyet kellett szolgáltatni a Román Hírszerző Szolgálat létrehozásához.

A Ceausescu-rendszer idején végrehajtott tömeges betelepítések hatása ma is érződik az erdélyi városokban, így Marosvásárhelyen is - mondta, hozzáfűzve, hogy a betelepített regátiakat (moldvaikat és havasalföldieket) egy fajta kolonizációs tudattal látták el. Ők úgy érezték, azért költöznek ide, hogy ez a föld örökre román és ortodox legyen. Olyan káderek is voltak közöttük, akik más városokban nem tudtak sikerrel haladni a szamárlétrán - tette hozzá. Mint fogalmazott, a Vatra Romaneasca Egyesület holdudvarát is azok alkották, akik féltek, hogy egy szabad versenyhelyzetben már nem tudják megőrizni előjogaikat, féltették a pozíciót, amelyet nem érdemük, hanem származásuk alapján szereztek.  

Mintha Ceausescu álma teljesült volna, Marosvásárhelyen többségbe került a románság, román a város polgármestere is - véli Kincses. Szerinte a demográfiai törvényszerűségek is a románokat segítik: míg a magyar közösség elöregedőben van, a betelepített románok általában fiatalok voltak, és azóta gyerekeket szültek. Kezdi elveszíteni magyar jellegét a város - állapítja meg. Szerinte a "fekete márciust" követő retorziónak is van szerepe ebben, mivel az igazságszolgáltatás az áldozatból agresszort csinált - vallja az ügyvéd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Péter Vélemény

Vásárhelyi pogrom ’90: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”

A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogrom magyar áldozataira és az akkor a magyarok segítségére siető cigányokra emlékeztek csütörtökön a budapesti Terror Háza Múzeumban. A pogrom után vitatott körülmények között meghurcolt magyarok és cigányok közül hatan a Polgári Magyarországért Alapítvány Petőfi Emléklap a Helytállásért kitüntetését kapták meg – közülük hárman már csak posthumus.