A Kommerszant című moszkvai lapban pénteken közölt interjújában Roza Otunbajeva kijelentette: abból indul ki, hogy mintegy 2000 ember esett áldozatul az összecsapásoknak, és ezt azért gondolja, mert nagyon sok áldozat volt falun, ahol a helyi szokások szerint az elhunytakat még aznap, naplemente előtt eltemetik. Hivatalosan azt közölték, hogy a főleg Osban és Dzsalálábádban lezajlott zavargásokban 197 ember vesztette életét, és a sebesültek száma mintegy 2000. Az ENSZ mintegy 400 ezerre teszi a menekültek számát.

Otunbajeva hangsúlyozta: mindenekelőtt meg kell teremteni a jelenlegi vezetés legitimitását, ezért feltétlenül megtartják az alkotmányról június 27-re kitűzött referendumot. E nélkül ugyanis nem tudják megtenni a szükséges lépéseket, egyetlen állammal sem tudnak tárgyalni például a volt államfő és fiai kiadatásáról. Reményét fejezte ki, hogy a referendum időpontjára már fel lehet majd oldani a rendkívüli állapotot. Az ideiglenes kormány vezetője elmondta: a hatóságok most azon vannak, hogy délen szétválasszák a szembenálló feleket, és hogy ellássák minden szükségessel az érintett térségek lakóit, valamint a nagyszámú menekültet. Utalt rá, hogy az ideiglenes kormány szerint a konfliktust kívülről jött zsoldosok robbantották ki, akik mindkét oldalon helyi bűnöző elemekre támaszkodtak. Hozzátette: az illetőknek vannak tervei, hogy konfliktusokat robbantanak ki az ország északi részén is, de az emberek ott talán már értik, mivel végződhetnek az etnikai konfliktusok.

Mindazonáltal a kormány a stratégiai objektumok őrzésének megerősítésén dolgozik, ehhez Oroszországtól kért segítséget, és reméli, hogy a válasz kedvező lesz. Eredetileg Dmitrij Medvegyevhez intézett levélben orosz békefenntartók kiküldését kérték, s az orosz államfő a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) továbbította a kérést, amely úgy döntött, hogy nem vezényel ki erőket. "Beszéltünk azonban arról is, hogy Moszkva kétoldalú alapon segítsen a stratégiai objektumok őrzésében, mert ezek nem csak Kirgizisztán, hanem az egész régió szempontjából jelentősek, s ha lángba borul a térség, az nemzetközi mércével mérve is súlyos eseményekhez vezethet" - mondta.

Cáfolta viszont, hogy kormánya Washingtonhoz fordult volna segítségért. Amerikától mindössze annyit kértek, hogy ha a Manasz légitámaszponton vannak páncélozott járművek, azokat adják át, mert sérülteket kellett golyózáporban szállítani, de Kirgizisztán mindössze 7-8 ilyen járművel rendelkezik. Végül elismerte, hogy az üzbégek többet szenvedtek. Ugyanakkor Otunbajeva azt mondta: a kirgizek és az üzbégek egymást vádolják azzal, hogy a másik készült a leszámolásra, de valójában az üzbégek jó előre felfegyverkeztek, míg a kirgizeknek eleinte csak botjaik voltak. Tény azonban, hogy hatalmi struktúrákban, főleg a fegyveres testületekben sok a kirgiz, akik úgy vélték, igazságtalanságok ellen kell védekezniük, s az üzbégek önvédelemből készültek fel minden eshetőségre.

Otunbajeva pénteken Kirgizisztán déli részébe érkezett, hogy tájékozódjék az elmúlt hét súlyos etnikai zavargásai nyomán kialakult helyzetről. Repülőgépe Os városában szállt le. Ez a város különösen megszenvedte az erőszakcselekményeket, amelyek elől az ENSZ becslése szerint mintegy 400 ezer, többségében a kisebbségi üzbég közösséghez tartózó ember menekült el. Eközben Robert Blake, az amerikai külügyminisztérium dél-és közép-ázsiai ügyekben illetékes államtitkár-helyettese üzbég menekülttáborokat látogatott meg a szomszédos Üzbegisztán területén lévő Andizsán városa közelében.