Akár 400 millió euró pluszbevételre is számíthatnak az adóhatóságok azoktól az adófizető – pontosabban adót nem fizető – német polgároktól, akik külföldi, elsősorban svájci bankokba menekítették pénzüket, és akiknek adatai most egymás után kerülnek az adónyomozók birtokába. Miután a napokban egy máig meg nem nevezett informátor 2,5 millió euróért felkínálta a hatóságoknak 1500 svájci bankszámla német tulajdonosainak adatait, Berlin úgy döntött, megveszi az adathordozó cd-t, a költségeket a központi kormány és az észak-rajna–vesztfáliai adóhatóság fele-fele arányban állja. Ezt követően a baden-württembergi és a bajor adóhatóságot is megkeresték, előbbinek kétezer svájci bankszámlával, illetve biztosítással rendelkező német polgár, utóbbinak ezer luxemburgi számla adatait kínálva. Eközben a francia hatóságok betekintést kínáltak német kollégáiknak egy adatbázisba, amely 130 ezer ügyfél – köztük számos német – adatait tartalmazza. Úgy jutottak hozzá, hogy megvették egy informatikustól, aki ellopta azokat egy bankból. Adószakértők most azt tanácsolják az érintetteknek, tegyenek önfeljelentést, így megúszhatják a büntetőeljárást, csak a hátralékot, a késedelmi kamatot és a bírságot kell megfizetniük. Eddig több tucat önfeljelentés érkezett a hivatalokba, egy meg nem nevezett berlini polgár pedig be is fizetett 4,5 millió euró elmaradt adót – vagyis a cd ára máris megtérült. Más kérdés, hogy sokan továbbra is bírálják az adatvásárlást, mondván, az állam orgazdaságot követ el, és szinte felhívást küld az adatok illegális megszerzéséből meggazdagodni kívánóknak. Kétséges az is, vajon az „adatkereskedők” befizetik-e az adót az így szerzett pénz után.
