Ez a kormány annyi hibát követ el, hogy nincs is szüksége ellenzékre, egyedül is képes eljátszani a választók bizalmát – hangzott az egyik legtalálóbb megfogalmazás a keresztény uniópártok (CDU-CSU) és a liberális szabaddemokraták (FDP) koalíciójának száznapos mérlegéről Berlinben. Aligha véletlen, hogy másodszori kancellárrá választásának 100. napját Angela Merkel nem Berlinben, hanem Párizsban, a német és a francia kabinet együttes ülésével köszöntötte.
Pedig a tavaly őszi Bundestag-választások után nagy volt a bizakodás. Általános jobboldali vélekedés szerint a CDU-CSU a szociáldemokratákkal kényszerházasságban töltött négy év nagykoalíció után végre megtalálta hőn óhajtott társát a liberalizmus jobboldali-konzervatív irányultságát követő FDP-ben. Mivel az álomkettős az alsóházon kívül a tartományi képviselőkből álló felsőházban is többséget élvez, úgy tűnt, nincs semmi akadálya az eredményes kormányzásnak.
Hétfőn azonban több német nagyvárosban nem indult el a tömegközlekedés, a kórházak csak sürgős eseteket fogadtak, leállt a szemétszállítás, mivel megint figyelmeztető sztrájkot tartottak a közalkalmazottak. Akiknek a képviseletében a szakszervezet ötszázalékos átlagos béremelést követel, ami Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint még tárgyalási alapnak sem jó, mert nincs rá pénz.
Amiben persze igaza van, hiszen az idei költségvetés Németország valaha volt legnagyobb deficitjével, több mint százmilliárd euró hiánnyal számol. Vezető közgazdászok szerint még ezt a hiánycélt is csak véres veríték árán lehet majd tartani, ehhez képest a kampányban a koalíciós pártok adókönnyítéseket ígértek. Mindez a bevételek további csökkenését, vagyis a hiány növekedését jelentené – amiről Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter most hallani sem akar. Az FDP viszont teljes erővel szorgalmazza, legutóbb múlt vasárnapi elnökségi ülésén erősítette meg, hogy áprilisig előáll a javaslataival.
Az eddigiekkel nem aratott túl nagy sikert. Az FDP (és a bajor CSU) kezdeményezésére a koalíció – célként az idegenforgalom fellendítésére hivatkozva – alaposan levitte a szállodai szolgáltatások áfáját, 19-ről hét százalékra. Csakhogy ezt nem követte a hotelárak arányos csökkenése, a szállodások a többletet egyszerűen eltették. Igaz, nem az egészet, mint kiderült, a Mövenpick szállodalánc résztulajdonosa még a kampányban 1,1 millió eurós adománnyal támogatta meg az FDP-t – a botrány nem is maradt el.
Legalább ennyit árt az FDP és a koalíció megítélésének, hogy Philipp Rösler egészségügyi miniszter a jelek szerint elkötelezte magát a betegbiztosítási rendszer megváltoztatása mellett. A jelenlegi jövedelemarányos, 14 százalékos járulék helyett – ami a munkaadót és a munkavállalót fele-fele arányban terheli – a jövőben egységes fejpénzt fizetne mindenki, a portástól a vezérigazgatóig. Az elvileg talán helyeselhető cél – nevezetesen a munkabérek közterheinek csökkentése, és így a versenyképesség növelése – azt is jelentené, hogy az alacsony jövedelműek nem tudnák fizetni a megnövekedett terheket. Nem is kell nekik, így a miniszter, ők a befizetéseikhez – sajátos bruttósítással – költségvetési támogatást kapnak. Kérdés, hogy miből, a deficites központi büdzsét ez ugyanis újabb tízmilliárdokkal terhelné meg. Az egységesített járulék a koalíción belül is vitatott – a Horst Seehofer korábbi egészségügyi miniszter vezette bajor CSU például hallani sem akar róla.
A koalíció gyenge pontja látszólag tehát az FDP. Ráadásul az ellenzék és a német sajtó is szívesen köszörüli a nyelvét például olyan apróságokon, hogy Dirk Niebel még FDP-főtitkári minőségében az állami bürokrácia csökkentésére hivatkozva hevesen bírálta a nemzetközi gazdasági minisztérium munkáját, kétségbe vonva a tárca létjogosultságát is – a kormányalakítás után aztán azonnal beült a miniszteri székbe, és azóta semmi baja a poszttal.
Az igazán nagy kérdésre mégis a CDU-nak, azaz Angela Merkelnek és Wolfgang Schäublének kellene választ adnia, hogy mi lesz a beígért adócsökkentéssel. De ők rutinos politikusok, és kivárnak. Mégpedig májusig, az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban esedékes választásokig. Sok elemző szerint adócsökkentésről egyelőre szó sem lehet, és a kormány rövid távon még a közterhek növelésére is rákényszerülhet.
Csakhogy erről május előtt nyíltan beszélni politikai öngyilkosság lenne, a düsseldorfi tartományi parlament összetétele mindig hatással van ugyanis a nagypolitikára is. Márpedig a közvélemény-kutatások szerint Észak-Rajna–Vesztfália az ellenzéki SPD és a Zöldek győzelmét hozza, akkor pedig rövid távon oda a jobboldal felsőházi fölénye, és ez számára hosszú távon a 2013-as választásokra nézve is rossz előjel.
WEYER BÉLA / BERLIN
