Hosszú hajrát nyitott Robert Fico szlovák kormányfő a június 12-ei választásra készülve. A vezető kormánypárt, a baloldali populista Smer elnöki posztját is betöltő politikus a napokban azzal próbálta tovább növelni négy éve amúgy töretlen népszerűségét, hogy előhúzta a fiókból az előző koalíció vezetője, a jobbközép Szlovák Kereszténydemokrata Unió–Demokrata Párt (SDKU) vélt vagy valós botrányos ügyeit. Fico több sajtótájékoztatón dokumentumokat lobogtatva bizonygatta kormányfőelődje, Mikulás Dzurinda homályos pártfinanszírozási ügyeit. Azzal vádolja, hogy svájci és brit cégek hálózatán keresztül offshore számlákon helyezett el legalább 800 ezer eurót, amit a kormányzása alatti privatizációk „jutalékaként” szedett össze. „Hogyan vehetjük fel a harcot a választáson olyan párttal, amely mögött ekkora pénzek állnak?” – tette fel Fico a témában rendezett egyik sajtótájékoztatón a költői kérdést, majd hozzáfűzte, olyan sokat tud az SDKU-ról, hogy olykor már az életét is félti.
Az ellenfelet lejárató kampány első látásra kevés haszonnal járt Ficóék számára, mégis az ő taktikáját igazolta. A pozsonyi Focus közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint az év eleje óta a Smer 2,8 százalékot veszített ugyan a népszerűségéből, de a támogatottsága még így is 40 százalék környékén mozog, miközben a vádak hatására az SDKU tábora 4 százalékponttal, 11,3 százalékra esett. Ráadásul Fico kiütötte legnagyobb ellenfelét, az 1998–2006 között két cikluson keresztül kormányzó, a szlovák gazdaság növekedési pályáját reformjaival megalapozó Dzurindát, aki rövid hallgatás után előbb megpróbálta megmagyarázni a pártfinanszírozási ügyeket, majd váratlanul bejelentette, hogy nem indul a választásokon képviselői mandátumért.
A pártelnökséget Dzurinda megtartotta, és lehet, hogy sikerül nála kevésbé kiszámítható, ezért veszélyesebb ellenfelet találni Ficónak. Hétvégi kongresszusán szavaz az SDKU a párt listavezetőjéről, és jó esély van arra, hogy a tavalyi államfőválasztáson egymillió szavazatot kapott Iveta Radicová, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója lesz a befutó. Szóba jött még Ivan Miklos, a Dzurinda-kormány pénzügyminisztere, a szlovák gazdasági reformok kidolgozója, de ő – az átalakítás társadalmi ára miatt – máig az egyik legnépszerűtlenebb politikus. Ráadásul Miklos az SDKU pénzügyei okán is támadható, hiszen a szóban forgó időszakban a pártvezetés tagja volt.
Miközben tehát Dzurinda háttérbe vonult, ellentámadásba is lendült, és felemlegeti a Fico-kormány gyanús ügyeit. Köztük azt, hogy Pozsony – Magyarországhoz és Csehországhoz képest – féláron, tonnánként 5 euróért adta el a szén-dioxid-kibocsátási kvótát egy időközben felszámolt amerikai cégnek. Ezzel szerinte a kormány 70 millió eurós kárt okozott Szlovákiának. Dzurinda az elektronikus útdíjról szóló tender ügyét is előhozta, amit a SkyToll konzorcium tavaly a legdrágább ajánlattal nyert el. Az exkormányfő botrányosnak nevezte, hogy a konzorciumhoz tartozó két ciprusi bejegyzésű céget Szlovákiában az a J&T nevű pénzügyi csoport képviseli, amelynek bankjától Fico pártja az előző választási kampányához kölcsönt vett fel. De Fico szerint a J&T Dzurindáékkal is összefüggésbe hozható, mivel feltűnt az elnöki palotával szembeni egykori hivatalos kormányszálloda, a 2003-ban privatizált Hotel Forum új tulajdonosa mögött.
Fico és Dzurinda küzdelméből egyelőre a 42 éves Richard Sulík közgazdász által alig két hónapja alapított Szabadság és Szolidaritás (SaS) jobbközép párt húzhat hasznot. A szlovák politika feltörekvő csillagának nevezett Sulík a korrupció felszámolását hangoztatja, és további reformokat is pedzeget, melyek elől annak idején még Dzurindáék is meghátráltak. A közgazdász az előző és a mostani kormánynak is dolgozott. Diplomamunkájára építette egykulcsos adóról szóló reformját a Dzurinda-kormány, és tanácsadója volt az akkori, de a mostani pénzügyminiszternek is. A reformpárti politikus vezette SaS népszerűsége megugrott, a közvélemény-kutatások szerint 9 százalékon áll. A pártnak január végére sikerült is összegyűjtenie 350 ezer aláírást népszavazás kezdeményezésére olyan témákban, mint a parlament létszámának csökkentése, a képviselők mentelmi jogának szűkebbre szabása, az állami luxuskocsi-vásárlások korlátozása, a tévé és rádió koncessziós díjának eltörlése. A referendum kiírásáról Ivan Gasparovic államfő dönt, tőle viszont nem várják Pozsonyban, hogy a parlamenti választásokig cselekedne.
Fico két koalíciós partnere épphogy versenyben van. Jan Slota magyarellenes Szlovák Nemzeti Pártja az uniós pályázatok körüli botrányokkal leírta ugyan magát, de egyelőre biztosnak tűnik a bejutása. A Csehszlovákia szétválása utáni első miniszterelnök, Vladimír Meciar populista pártja, a HZDS viszont az 5 százalékos parlamenti küszöb határán mozog. A két magyar párt egymással verseng, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a belőle kiszakadt Bugár Béla-féle Most–Híd pillanatnyilag közel azonos, 5-6 százalékos támogatottságra számíthat. Az MKP nehezen találja a választ az új kihívásra. Míg Bugárék a kampányukat a szlovák–magyar megbékélésre és napi aktuális problémák emlegetésére építik, az MKP árulózik, és arról beszél a választóknak, hogy a Híd a gazdag vállalkozók pártja.
A korrupciós botrányok felemlegetése mellett a választási kampányban az ellenzék várhatóan azt sulykolja majd, hogy a Fico-kormány alatt Szlovákia elvesztette kistigris-pozícióját. Kétségtelen, hogy a válság nyomot hagyott a gazdaságon, amely azonban a vártnál gyorsabban tér magához. Az idén a pénzügyminisztérium 2,8 százalékos növekedésre számít a tavalyi 4,7 százalékos visszaesés után, a konjunktúra motorja a Fico-kormány szerint az export mellett a ppp-konstrukcióban megvalósuló autópálya-beruházás lesz.
A tavaly megugrott, a GDP 6,3 százalékára rúgó költségvetési hiányt 2012-re tervezi a Fico-kormány a maastrichti kritériumok szintjére leszorítani, és arra számít, hogy a négy év óta legmagasabb, közel 13 százalékos munkanélküliségen a válság végével nekilóduló külföldi befektetések enyhíteni fognak. Van rá remény. A német Volkswagen megkezdte az Up modell gyártásához szükséges, 1500 munkahelyet teremtő beruházást, a tajvani Optronics tavaly decemberben választotta 1300 főt foglalkoztató új LCD-üzeme helyszínéül Szlovákiát, és a dél-koreai Samsung is jelezte, hogy a dél-szlovákiai Galántán 3D-t televíziók gyártásával bővíti üzemét.
TUBA LAJOS / POZSONY
