Döntő viszonyok

Pataky Zsolt

„Az Önök voksa dönt!” – harsogja Csehország-szerte látványos óriásplakátjain a nagyobb útkereszteződésekben, autóutak mentén és a külvárosi kerületekben a jobbközép Polgári Demokrata Párt (ODS). Az előző ciklusban a koalíciót az egy évvel ezelőtti bukásáig vezető ODS üzenete egyértelmű. A poszteren Petr Necas, a párt miniszterelnök-jelöltje kedvesen mosolyog, mellette Jirí Paroubek, a győzelemre esélyes ellenzéki szociáldemokraták (CSSD) elnöke látható, aki száját lebiggyesztve, mogorva képet vág. Ez csupán az egyik ODS-fricska a szociáldemokratáknak, más hirdetésein a párt azzal riogat, hogy az ellenzék hatalomra jutása egyenlő a munkanélküliséggel és az államcsőddel.

A választókra nem igazán hatnak a negatív kampányszlogenek. Az ODS a kampány kezdete óta vesztett népszerűségéből, de biztosan áll a második helyen, jóval lemaradva legfőbb riválisától. Az erőviszonyokon – a botrányos kijelentései miatt a pártelnökségről és a miniszterelnök-jelöltségről másfél hónapja lemondott Mirek Topolánek helyét átvevő – Necas sem tudott változtatni. A 45 éves politikus szürke egyéniség, híján van a karizmának, nem képes tömegeket megmozgatni. A lejáratás a szociáldemokratáktól sem idegen, Necast – aki a Topolánek-kormányban a munkaügyi és szociális miniszteri tárcát vezette – egyik plakátjukon dühösnek és dacosnak ábrázolják, és „Az orvosnál fizetni kell” szlogennel a népszerűtlen vizitdíjra utalnak. A szociáldemokraták ellenzik ugyanis a Topolánek-kormány idején bevezetett vizitdíjat, és azt ígérik, kormányra kerülésük esetén visszavonják.

A személyeskedésre és lejáratásra épülő választási kampány az utóbbi napokban egyre agresszívebbé vált. A CSSD egyik alelnökét, a pénzügyminiszternek kiszemelt Bohuslav Sobotkát egy brnói kampánygyűlésen egy részeg megütötte, és kórházba kellett szállítani. Volt, ahol a párt választási standját gyújtották fel, máshol üvegekkel dobálták meg az aktivistáit, egy közép-csehországi rendezvényen pedig egy fiatalokból álló csoport „Jirí Paroubek a nevem, rövidesen én leszek a Cseh Köztársaság első meggyilkolt elnöke” feliratú táblával masírozott.

„A kampányban nincs szó lényegi kérdésekről” – állította a HVG-nek Pavel Mertlík, a prágai Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki szerint a gazdasági programok elnagyoltak, ezért a rendszerváltás óta először nem is készítettek róluk elemzést. A két nagy párt megszólalásaiból csak annyi bizonyos, hogy más-más módon csökkentenék a GDP 5,9 százalékára rúgó, 163 milliárd koronás (1 cseh korona = 10,9 forint) költségvetési hiányt. A szociáldemokraták adóemeléssel a bevételeket növelnék, az ODS inkább a kiadáscsökkentésben látja a megoldást. Hatásukban azonban nem igazán különböznek a programok, a Hospodarske noviny gazdasági napilap elemzése szerint a két párt szinte azonos összeget, 16-17 milliárd koronát takarítana meg.

A választóknak elegük lett a két erő évek óta tartó, a mostani választási kampányban ismét kicsúcsosodó marakodásából, a kormányzásuk alatti korrupciós ügyekből, a klientúraépítésből – ezzel magyarázta a HVG-nek Jirí Pehe politológus, a prágai New York Egyetem igazgatója az ismeretlenségből felbukkant kisebb pártok előretörését. Kettő közülük minden bizonnyal átlépi az 5 százalékos parlamenti küszöböt, és a kormányalakításba is beleszólása lehet. A kereszténydemokraták jobboldali szárnyából, az arisztokrata Karl Schwarzenbergnek, a Topolánek-kormány külügyminiszterének vezetésével alakult TOP 09 konzervatív párt annak ellenére vált népszerűvé, hogy „vért, verítéket és könnyeket” ígér. Kampányában költségvetési megszorításokról, a szociális kiadások visszafogásáról, a közszféra bércsökkentéséről, egyetemi tandíj bevezetéséről beszél. Legutóbbi akciójával sokkolta a választókat, minden háztartásba 121 ezer koronás „csekket” küldött, jelezve, ennyi jut rájuk az államadósságból.

Biztos parlamenti befutó a Schwarzenberghez hasonlóan szintén egyetlen személyhez, Radek Johnhoz, a Nova TV egykori oknyomozó újságírójához kötődő Közügyek (VV) párt. John röpke néhány hónap alatt – főként a korrupciós ügyeket leleplező tévés múltjából fakadóan – a legnépszerűbb cseh politikussá lépett elő. Kampányának fő eleme a korrupció elleni harc, hangzatos szlogenjével (Vége a politikai dinoszauruszoknak) olyan sok hívet szerzett, hogy a szocdemek, az ODS és a kommunisták után a VV a negyedik erő lehet az alsóházban. A rendszerváltás óta minden kormányban szerepelt kereszténydemokraták, a szociáldemokrata expártelnök Milos Zeman nevével fémjelzett Polgári Jogok Pártja (SPOZ) és a Topolánek-kormányban részt vett zöldek a hét elején a parlamenti küszöb alatt álltak.

A mostani választás a négy évvel ezelőttihez hasonló patthelyzetet hozhat, és könnyen lehet, hogy egyik oldal sem tud kormányképes erőt összehozni. Elemzők szinte egyhangúan állítják, hogy a szociáldemokraták kapják a legtöbb szavazatot. Kétséges azonban, hogy meglesz-e a többségük az örök harmadik helyezett kommunisták külső támogatásával, aminek hiányában még a Közügyek jöhet szóba. Nem könnyebb a helyzete a másik oldalnak sem, az ODS Schwarzenberg pártjára számíthat, de a Közügyek sem zárta ki az együttműködést, bár a kormányzati többség így is kétséges lehet.

Legutóbb fél évbe telt, mire Topoláneknek sikerült második nekifutásra – a kereszténydemokratákkal, a zöldekkel, és két szakadár szociáldemokrata képviselő támogatásával – bizalmat szereznie kisebbségi kormányának. A koalíció alig 15 hónapig tudott hatalmon maradni, a szociáldemokraták a cseh uniós elnökség közepén megbuktatták. Hosszas alkudozásokkal állt fel ezután a pártonkívüli Jan Fischernek, a statisztikai hivatal egykori elnökének a vezetésével a máig hivatalban lévő szakértői kormány. Az ügyvezető kormányfő mindenesetre jelezte, nem biztos, hogy szeptemberben el tudja foglalni új hivatalát, az EBRD alelnöki posztját.

TÁLAS ANDREA / PRÁGA