Vége a régi időknek

Követi a brit példát a múlt héten a parlamentben bizalmat kapott cseh kormány. A hárompárti jobbközép prágai koalíció – a konzervatív–liberális demokrata londoni kabinethez hasonlóan – a politikusokon kezdené a spórolást. Ha a parlament elfogadja, a vezető kormányerő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke, Petr Necas miniszterelnök jelenlegi 132 ezer koronás (1 korona = 11 forint) havi fizetése 6,5 százalékkal, 14 tárcavezetőjének közel 100 ezer koronás bére pedig 6,7 százalékkal csökken januártól, és közel 10 százalékot veszítenek a parlamenti képviselők és a közalkalmazottak.

Necas és Klaus

AP/ Petr David Josek

 A takarékoskodásból az államfő is kiveszi a részét. Az ősszel a parlament elé kerülő költségvetési tervezet szerint megszűnne a legfőbb közjogi méltóságot megillető adómentesség. Jövőre 15 százalékos személyi jövedelemadó terhelné a bérrel és egyéb juttatásokkal együtt mintegy 387 ezer koronás elnöki jövedelmet, amit ráadásul 5 százalékkal megkurtítanának. Az intézkedések a hivatalban lévő Václav Klaus mellett elődjét, Václav Havelt is érintik, mert az exállamfőnek járó, a költségtérítésekkel együtt 100 ezer koronás nyugdíj szintén adóköteles jövedelemmé válik.

A rendszerváltás óta a legnagyobb kiadáscsökkentésre készülő Necas-kabinet a kormányzati jövedelem-visszafogástól 2 milliárd korona megtakarítást remél, és a 2011-es hiányt 28 milliárddal, 135 milliárd koronára, a hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékára kívánja leszorítani. A kormányprogram múlt keddi ismertetésekor Necas célkitűzésként az államháztartás rendbetételét, az eladósodás megfékezését jelölte meg: a hiányt legkésőbb két éven belül a maastrichti kritériumoknak megfelelő szintre, a GDP 3 százalékára nyomnák le, 2016-ra pedig már kiegyensúlyozott büdzsével számolnak. Az állami kiadásokat már most a jelenlegi szinten befagyasztották, ami nélkül az idei hiány a GDP 6,7 százalékára szökne fel, és az ígért 5,3 százalék nem lenne tartható.

A koalíció pártjai gazdasági kérdésekben könnyen kiegyeztek. A májusi választási kampányban mindhárman – az ODS, a konzervatív liberális TOP09 és a magát centrumpártként meghatározó Közügyek – a költségvetési hiány leszorításának, az állami kiadások csökkentésének szükségességét hangoztatták. Mindegyikük elutasította a kormányzati együttműködést a választásokon győztes szociáldemokratákkal, akik a hiányt adóemelésekkel szándékoznának ellensúlyozni. A jobbközép koalíció a rendszerváltás utáni legnagyobb, 18 fős többséget hozta létre a 200 fős alsóházban. A kormányzati posztokról is hamar kiegyeztek, a 15 tagú kabinetben a választáson másodikként végzett ODS öt tárcát tartott meg magának, és szinte minden jelentős minisztérium vezetését átadta kisebb koalíciós társainak.

Nem volt különösebb vita abban sem, hogy a nyugdíjrendszer és az egészségügy átfogó átalakítása elkerülhetetlen. Magánnyugdíjpénztárakat és egészségbiztosítókat hoznának létre, ez utóbbit azzal a céllal, hogy az állami egészségbiztosítás csak szűkebb körű alapellátást nyújtson, a többit mindenki maga vásárolja meg. Emelnék az egészségügyi díjakat, bizonyos, olcsóbb kategóriába tartozó, gyakran használatos gyógyszerek állami támogatását megszüntetnék. A jelenlegi parlamenti ciklus végére a felsőoktatásban meghonosítanák a tandíjat, az évi legfeljebb 20 ezer koronát azonban a diákoknak majd csak a munkába állásuk után kellene kifizetniük, ha bérük az országos átlagnál magasabb lesz.

A jövő év még a takarékosság jegyében telik, a reformok csak utána kezdődhetnek. Minden minisztériumnak átlagosan 10 százalékkal vissza kell vennie kiadásaiból. A kivétel az oktatási tárca, amelynek birtokosa, a Közügyek elérte, hogy azt nem érinti a közalkalmazotti bércsökkentés, sőt egyedül a tanárok részesülnek fizetésemelésben. E célra a védelmi kiadásokból vesznek el, jövőre 2,1 milliárd, 2012-ben pedig újabb 4 milliárd koronát.

A megszorítások keretében megnyirbálnák a szociális juttatásokat, szigorítanák a munkanélküliek segélyezését, és egyelőre nem változtatnának a nyugdíjemelés kiszámításának rendszerén. Növelné ugyanis a kiadásokat, ha a jövőben kizárólag az inflációhoz igazítanák a nyugdíjakat, és nem vennék figyelembe a reálbérek alakulását. Emellett visszavesznek az állami beruházásokból, leállítják a vasútfejlesztéseket és egyéb infrastrukturális programokat, és legalább tíz külföldi diplomáciai képviseletet bezárnak. A mintegy 60 milliárd koronára rúgó jövő évi költségcsökkentés mellett 20 milliárd koronás bevételnövelést is tervez a kormány. Már jövőre emelnék – a hírek szerint 2 százalékponttal – a kedvezményes, 10 százalékos áfakulcsot, a 20 százalékos alapkulcson egyelőre nem változtatnának. Nem készül jelentős privatizációra a Necas-kormány, programjából csak annyi olvasható ki, hogy a legnagyobb kelet-európai áramszolgáltató, a közel 70 százalékban állami CEZ legfeljebb 10 százalékának az eladását tartja elképzelhetőnek. Az euróbevezetést pedig céldátum megjelölése nélkül említik.

Alkotmánymódosítást igénylő reformra is készül a koalíció: közvetlen elnökválasztást vezetnének be, jelenleg ugyanis az államfő személyéről a parlament két háza dönt. A koalíciónak a kétharmados többséghez két mandátumra van szüksége, aminek megszerzése aligha jelent majd gondot, az ellenzéki szociáldemokraták régóta támogatják az elképzelést. Ami akár kedvező fordulatot hozhat nekik, mert Klaus második mandátuma két év múlva lejár, és a szocdem pártelnökségről a választás után lemondott Jirí Paroubek akár esélyesként is indulhat. A koalíció számára az októberi helyhatósági és részleges szenátusi választáson az is kiderül, hogy képes-e megingatni a szociáldemokraták ottani erős pozícióit.

TÁLAS ANDREA