Fordult a kocka, most a jobboldal tapasztalhatja meg, milyen kormányozni ellenzéki többségű szenátus esetén. A hárompárti jobbközép koalíció elvesztette a hétvégi felsőházi választásokat, és a szenátusban – első ízben annak tizenhét éves fennállása óta – a szociáldemokraták egymaguk kerültek fölénybe. A 81 tagú felsőház harmadának a mandátuma kétévente lejár, és most a megüresedett 27 helyből a szociáldemokraták 12-t megszereztek, amivel 41-re növelték szenátoraik számát. A kissé törékenynek tűnő többségüket a hozzájuk közel álló kommunisták már meglévő két szenátora erősíti. A 1998-tól két cikluson át kormányzó szociáldemokraták idején a helyzet ennek épp az ellenkezője volt: akkor az ellenzékben lévő jobboldali pártok ellenőrizték a szenátust, de előfordult, hogy a mostani vezető kormányerő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) egymaga uralta a testületet.
Érdemben nem befolyásolja a kormányzást a szenátusi választás eredménye, de megnehezíti a júniusi parlamenti voksolás eredményeként az ODS vezetésével, a konzervatív liberális TOP09 és a magát centrumpártként meghatározó Közügyek részvételével létrejött koalíció dolgát. A felsőház a 200 fős alsóházban 18 fős többségű koalíció által jóváhagyott törvényeket megvétózhatja, és így egy hónappal elhúzhatja azok életbelépését. Petr Necas miniszterelnök elismerte, kormányának a megváltozott helyzetben hosszabb és bonyolultabb törvénykezésre kell felkészülnie. A szenátus megakadályozni nem tudja, de fékezheti a reformokat. A szociáldemokraták is tisztában vannak a helyzettel. Pártelnökük, Bohuslav Sobotka korábbi pénzügyminiszter közölte, az eredmény egyértelműen jelzi, hogy velük egyetértésben a választók elutasítják a kormány által bejelentett intézkedéseket, ám ő hajlandó a párbeszédre.
A kormánypártok a két héttel korábbi önkormányzati választásokon is leszerepeltek. Különösen a polgári demokraták vesztettek sokat, korábban a 24 megyei jogú városból 21-ben tudtak nyerni, most csak négyben, 13 szociáldemokrata irányítás alá került. Az ODS számára az igazi kudarc az volt, hogy Prágában is alulmaradt, ahol koalíciós társa, a Karl Schwarzenberg külügyminiszter vezette TOP09 kapta a legtöbb szavazatot. A fővárosi közgyűlésbe a rendszerváltás óta az ODS küldhette a legtöbb képviselőt, sőt a főpolgármestert is mindig ő adta. A főszerep ezentúl Schwarzenberg pártjáé lesz, mert bár többséget egyedül nem szerzett, a legnagyobb fővárosi politikai erőként ő választ koalíciós társat. Máris bejelentette igényét a főpolgármesteri posztra, ahová a jelöltje Zdenek Tuma, a jegybank korábbi elnöke. Intő jel lehet a két kisebbik koalíciós párt számára, hogy vidéken a függetlenek és a két nagy párt mellett labdába sem rúghattak.
A két választás eredményét előrevetítette a Stem közvélemény-kutató intézet felmérése, amely egyértelműen azt mutatta, hogy a közel száz napja hivatalban lévő Necas-kormány pártjai oly sokat veszítettek népszerűségükből, hogy most már kisebbségbe kerülnének az alsóházban is. A júniusban vesztes szociáldemokraták pedig, igaz, a kommunisták külső támogatásával, a véleményszondázások alapján kormányt tudnának alakítani. A koalíció megítélése egyértelműen a július végén bejelentett megszorító intézkedések, adóemelések, a kilátásba helyezett nyugdíj- és egészségügyi reformok miatt romlott.
A biztos parlamenti többség tudatában a Necas-kormány 10 százalékos bércsökkentést, valamint létszámleépítést határozott el a közszférában. Néhány minisztérium, köztük a külügyi, a védelmi és a belügyi tárca már meg is kezdte az elbocsátásokat. A lakosság dühét nem mérsékelte, hogy Necas a parlamenti képviselők, sőt még az államfő béréből is visszavesz, és a szakszervezetek szeptember végén több tiltakozó akciót is tartottak. A kedvezményes áfakulcs 10 százalékról 17 százalékra emelése is napirendre került, ellentételezésként a 20 százalékos normál kulcsot 1 százalékponttal csökkentenék. Változtatnának a nyugdíjemelések, a táppénz kiszámításának módján is, ami mindkét esetben az eddiginél kisebb összegeket eredményezne.
A megszorításokkal a Necas-kormány a jövő évi költségvetési hiányt 135 milliárd koronára (1 cseh korona = 11 forint), a GDP 4,6 százalékára akarja csökkenteni, majd két éven belül a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalékra leszállítani. A költségvetési kiigazítást a pénzpiacok értékelték: a választás óta a korona 5 százalékot erősödött, és az államkötvények hozamfelára is mérséklődött.
TÁLAS ANDREA
