Sokkolta és tüntetésre sarkallta az íreket, hogy az államcsőddel fenyegető helyzetben Írország is külföldi hitelre szorul, jóllehet a kormány még a tárgyalás tényét is tagadta.
Csökkennek a jóléti kiadások és a minimálbérek, emelik az adókat és újakat is bevezetnek, az állami alkalmazottak tömeges elbocsátásokra, alacsonyabb nyugdíjakra és bérekre számíthatnak – többek között ezeket az intézkedéseket tartalmazza az a 15 milliárd eurós megszorító csomag, amelyet a szorult helyzetbe került ír jobbközép kormány vállalt az EU és az IMF 85 milliárd eurós hiteléért cserébe. Hiába spórolt össze az utóbbi két és fél évben a Brian Cowen vezette kormány 14,6 milliárd eurót a társadalom szinte minden rétegét érintő, a mostanihoz hasonló öt megszorítással, az ingatlanpiac összeomlása miatt bedőlt bankrendszer konszolidálása térdre kényszerítette. A krízis túlment a szigetország határain, és az euróövezet egészének a stabilitását fenyegette (HVG, 2010. november 27.). Az immár politikai válsággal is szembesülő Cowen-kormány a 10 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 5 milliárdos adóemelést tartalmazó mostani intézkedéscsomaggal ismét arról próbálja meggyőzni az ideges pénzpiacokat, hogy a GDP 32 százalékára rúgó horribilis költségvetési hiányt 2015-re a maastrichti feltételeknek megfelelő 3 százalék alá szorítja.
Az írek dühödten fogadták a szuverenitásuk elvesztéseként értékelt hitelcsomagot, különösen pedig az újabb megszorításokat. Vasárnap a szakszervezetek 50 ezer embert vittek az utcára a fagyos hidegben, a tüntetők a parlament előtt Cowen arcképét ábrázoló plakátokat égettek, és a kormány lemondását, a felelősök megbüntetését követelték. Hiteltelennek tartják a kormányfőt, aki többször is tagadta, hogy Írországnak szüksége lenne külföldi hitelre, végül beismerte, nincs más megoldás. A kormánnyal szembeni elégedetlenségüket azzal is jelezték az írek, hogy a pénteki időközi választáson a legkisebb, öt parlamenti mandátumos ellenzéki párt, a Sinn Féin jelöltjét is beszavazták a törvényhozásba. Pedig az IRA-hoz való kapcsolódása miatt a Sinn Féinnel szemben az írek mindig is fenntartásokkal viseltettek. Ám most úgy tűnik, többet nyomott a latban, hogy az ellenzéki pártok közül a leghevesebben támadta a megszorító intézkedéseket. Gerry Adams pártvezér meg is érezte a lehetőséget az ír politikában, és nemrég lemondott brit parlamenti mandátumáról, hogy – vélhetően – induljon a következő választáson.
Amire nem kell sokáig várnia. Cowen két hete bejelentette, a költségvetés jövő heti megszavazása után kéri az államfőtől a parlament feloszlatását, és az eredetileg 2012-ben esedékes választás mielőbbi kiírását. A korábbi pénzügyminiszter Cowen aligha tehetett mást, koalíciós partnerei, a zöldek ugyanis közölték, a büdzsé elfogadása után kilépnek a kormányból.
A legkésőbb márciusban tartandó választás megnyerésére esélyesnek tartott centrista Fine Gael – Cowen pártjának legfőbb riválisa – a szavazás bojkottjával próbálja kivédeni, hogy a megszorítások mellett foglaljon állást. A választás után várhatóan a baloldali Munkáspárttal koalícióra lépő centristák valójában szükségesnek tartják az intézkedéseket. Csakhogy nehezen tudnák megmagyarázni a választóknak, miben is különbözik gazdaságpolitikájuk a kormányétól. Elvben a Munkáspárt is helyesli a megszorításokat, csak kisebb mértékűt tart elfogadhatónak. Mindezek ellenére mindketten hangoztatják, ha hatalomra kerülnek, kezdeményezik a hitelmegállapodás újratárgyalását.
Adublini kormánynak saját forrásból is hozzá kell járulnia az uniós pénzügyminiszterek által vasárnap elfogadott hitelcsomaghoz. A 17,5 milliárd eurós összeget főként az állami nyugdíjalap tartalékából teremti elő. A görög válság nyomán az euró stabilitására a nyáron létrehozott 750 milliárd eurós alapból az EU 45 milliárdot, az IMF 22,5 milliárdot folyósít. Ezen belül kétoldalú megállapodások keretében Nagy-Britannia – a brit bankoknak a legnagyobb az ír kitettségük – 3,8 milliárd, Svédország 598 millió, Dánia pedig 393 millió eurót nyújt. A hitelkeretből a bankrendszer rendbetételére 45 milliárdot fordíthat Dublin, 10 milliárd a júliusban az európai stresszteszteken sikeresen átment pénzintézetek azonnali feltőkésítését szolgálja. A fennmaradó rész a költségvetés finanszírozását célozza.
A megszorítások ellenére az ír kormány azzal számol, hogy 2011–2014 között átlagosan 2,75 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami elemzők szerint igen optimista várakozás. Ahogy az is, hogy Brian Lenihan pénzügyminiszter már az idén a GDP bővülésére számít. Mentsvárként szolgálhat a gazdaság számára mindig is hajtóerőnek bizonyuló export, ami a recesszió idején is jól teljesített. Kedvezően hathatnak az ír versenyképességre a mostani intézkedések bércsökkentései, valamint az euró gyengülése az amerikai dollárral és az angol fonttal szemben, Írország két legfontosabb kereskedelmi partnere ugyanis az USA és Nagy-Britannia. Akárcsak az, hogy az alkudozások során Dublin elérte, az EU-ban sokat támadott, rendkívül alacsony 12,5 százalékos társaságiadó-kulcsot végül nem kellett megemelnie.
TÁLAS ANDREA
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.
