szerző:
hvg.hu

Több állam is átírná a belső, határellenőrzés nélküli utazás szabályait a schengeni övezetben, részben az észak-afrikai menekülthullám miatt. Bár az EU kiáll a rendszer fenntartása mellett, mégis kész lenne rajta valamelyest változtatni. A kulcskérdések közé tartozik, hogy a tagállamok ezentúl milyen feltételekkel állíthatnák vissza időszakosan a beutazók ellenőrzését, illetve hosszabb távon hogyan alakulhat át az uniós menekültpolitika.

Bár az EU belügyminisztereinek tegnapi soron kívüli ülését a magyar EU-elnökség eredetileg a tunéziai menekültkérdés miatt hívta össze, a csütörtöki találkozón a jelenlegi schengeni szabályok esetleges módosítása, illetve gyakorlati alkalmazása lett a központi téma.

„Egyértelmű álláspontja volt valamennyi miniszternek, hogy a személyek szabad mozgása az unió területén az EU egyik legfontosabb vívmánya, és ezt meg kell őrizni” – mondta az ülésen elnöklő Pintér Sándor, többször is hozzátéve, hogy a többség véleménye szerint a belső határellenőrzést nem szabad egyes tagállami döntések alapján visszaállítani, mert ez láncreakciót indíthat el és megingathatja a tagállamok egymás iránti bizalmát. „Nem megvédeni kell a schengeni rendszert, mert nincs rászorulva erre, hanem megerősíteni” – mondta Pintér Sándor a Bruxinfo szerint.

A miniszterek között szintén nagy volt az egyetértés arról, hogy erősíteni kell a schengeni övezet külső határvédelmét és részletesebben kell szabályozni azt, hogy melyik tagállam mikor és hogyan állíthatja vissza a belső határellenőrzést. „Egyértelműbbé kell tennünk a szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok ne tehessenek egyoldalú és aránytalan lépéseket” – mondta az Európai Bizottságot képviselő Cecilia Malmström belügyi biztos.

Malmström és Pintér a belügyminiszterek találkozóján
©

A bizottság az új menekültügyi stratégia részeként május 4-én egy olyan tervet vázolt fel, amely – "objektív kritériumok alapján, a közösségi módszer tiszteletben tartásával" – megengedné a belső határellenőrzés koordinált, ideiglenes visszaállítását bizonyos kritikus helyzetekben, végső lehetőségként. A kérdés azonban éppen az, hogy mi számít kritikus helyzetnek, illetve ki – a tagállam, vagy esetleg az uniós miniszterek tanácsa – dönthet majd az ellenőrzések átmeneti visszaállításáról. A részletekről leghamarabb a június 24-i miniszteri csúcson születhet bármiféle döntés. A schengeni övezetben egyébként kivételes esetekben – mint ahogy az a 2006-os német focivébén, illetve a 2008-as svájci-osztrák Eb-n is megtörtént – a tagállamok már eddig is visszaállíthatták az átmeneti ellenőrzést a határon, amikor a közrend veszélybe került.

Több állam egy percet sem várna a szigorítással

A schengeni övezet térképe
©

A menekülthullámmal, illetve a schengeni szabályozással kapcsolatos problémák azután kerültek a figyelem központjába, hogy Franciaország és Olaszország vitába keveredett egymással és a schengeni szabályok módosítását kérte. Róma ugyanis turistavízumot adott ki hozzávetőleg 20 ezer Olaszországba érkezett – de inkább Franciaország felé tartó – tunéziai menekültek, mire Párizs válaszul kilátásba helyezte, hogy délkeleti határán visszaállítja az ellenőrzést. Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő később félretette nézeteltéréseit, és közös levélben kérte az EU-t a schengeni szabályok szigorítására, átalakítására.

Az év eleje óta hozzávetőleg 26 ezer menekült érkezett Olaszországba a tengeren, közülük 23 ezren fiatal tunéziaiak, akiknek nincs reményük arra, hogy politikai menedékjogot kapjanak - írja összefoglalójában a német Spiegel. A lap szerint az EU-ban tavaly megközelítette a 190 ezret a menedékkérők száma, ebből akkor alig több mint hatezer jutott Olaszországra. Április végén a francia és olasz állásponthoz közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolta.  

Dánia eközben máris lépett, az ország a tervek szerint két-három héten belül visszaállítja az ellenőrzést a svéd és a német határon. A dán belügyminiszter tegnap Brüsszelben arról beszélt, hogy nem is a személyeket ellenőriznék, hanem a szevezett bűnözői bandák tevékenységének megerősödése miatt a vámellenőrzést állítanák vissza. Ennek ellenére Németország továbbra is élesen kritizálta a dán terveket, Guido Westerwelle német külügyminiszter erről telefonon is beszélt dán kollégájával.

Pénteken az osztrák belügyminiszter is arról beszélt a Kurierban megjelent interjújában, hogy Ausztria elképzelhetőnek tartja az ellenőrzés visszaállítását az olasz határon a menekülthullám miatt, sőt, a legerősebb svájci párt, a jobboldali Svájci Néppárt vezetője már azt vetette fel, hogy mivel nem uniós tagállam, Svájc könnyen ki is léphetne a schengeni övezetből. Christoph Blocher az MTI beszámolója szerint azt mondta, hazája hibát követett el, amikor feladta a bevándorlási politika irányítását.

Régóta készül a közös menekültügyi rendszer

A magyarok 2007 óta utazhatnak útlevél nélkül

Az 1985. június 14-én aláírt Schengeni Megállapodás után 1990. január 15-én írták alá a Schengeni Végrehajtási Egyezményt - olvasható az EU Tájékoztató Szolgálat honlapján. A két egyezmény 1995-ben lépett életbe, és a schengeni térségben felszámolta a belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásának biztosítása érdekében a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külső határellenőrzés területén.

 

A térségnek jelenleg 25 tagja van (a 27 EU-tagállam közül 22 vesz részt, illetve a nem EU-tag Norvégia, Izland és Svájc is ), Magyarország 2007. december 21-én csatlakozott. Néhány biztonsági ellenőrzés a schengeni övezeten belüli határellenőrzés eltörlése után is megmaradt, a tagállamok járőrei egy 20 kilométer széles határmenti sávban, az EU-n kívülre nyitott repülőtereken, kikötőkben és pályaudvarokon is igazoltathatnak; a beszálláskor fennmaradtak a biztonsági ellenőrzések a repülőtereken; a kiskorúaknak a térség elhagyásához engedélyre van szükségük. Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon.

Az EU már 2009-ben döntött arról, hogy 2012-ben be kell vezetni egy közös menekültügyi rendszert, de ennek részletes szabályaira a bizottság csak ezentúl tesz majd javaslatot. "A menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény aláírása után hatvan évvel itt az ideje, hogy az EU megerősítse abbéli elkötelezettségét, hogy védelmet kínál minden, a területére érkező üldözött harmadik országbeli állampolgárnak vagy hontalan személynek" – olvasható a migrációról kiadott május 4-i bizottsági közleményben.

"Azt a közelmúltbeli események egyértelműen megmutatták, hogy az EU továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe migrációs politikája kialakítása során. Világos példája ennek egyes külső uniós határszakaszok – nevezetesen a dél-mediterrán határok és a Görögország és Törökország közötti szárazföldi határ – gyengesége. Intézkedéseket kell hozni annak megakadályozására, hogy az illegális migránsok, akiket gyakran gátlástalan bűnözői hálózatok zsákmányolnak ki, tömegesen az EU-ba érkezzenek" – teszi hozzá a közlemény.

Az EU nem segíthet a leginkább érintett tagoknak

Bár a dokumentumban a bizottság hosszasan sorolja, milyen rövid távú intézkedéseket hozott az észak-afrikai menekülthullám kezelésére, hozzáteszi, hogy nem tudja megoldani az egyes tagállamok problémáját. "Jóllehet a jelenlegi válság megerősíti, hogy európai szinten nagyobb szolidaritásra és a felelősség jobb megosztására van szükség, el kell ismerni, hogy az EU nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy segítsen a nagyszabású migrációs áramlásoknak leginkább kitett tagállamoknak" – olvasható a közleményben.

A megállapodás emlékműve Schengenben: máris rozsdásodik
©

Az uniós belügyminiszterek tegnapi ülésén Cecilia Malmström belügyi biztos azt mondta, hogy ma óriási különbségek vannak a tagállamok menekültpolitikájában. „Egyazon menedékkérő ugyanazokra az indokokra hivatkozva egyik tagállamban 70-75 százalék eséllyel kap menedéket, míg egy másikban még 1 százalékosnál is kisebb eséllyel. Mindez az Európai Unión belül, amelyben azonosak az értékek és az előírások” – fogalmazott Malmström, aki szerint az eltérések visszaélésekhez vezetnek, zavart okoznak, növelik a költségeket és az emberi szenvedéseket. A biztos hozzátette, reménykedik benne, hogy a nyárig politikai megállapodás születik a közös menekültügyi rendszer felállításáról.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Dömötör: Alakul a kisnyilasok és szemkilövetők koalíciója

Dömötör: Alakul a kisnyilasok és szemkilövetők koalíciója

Plágium A Dalban: Petruska dala után egy másik is elég neccesnek tűnik

Plágium A Dalban: Petruska dala után egy másik is elég neccesnek tűnik

Megint egészségtelen a levegő

Megint egészségtelen a levegő

Változtak a lakáskiadásra vonatkozó adószabályok

Változtak a lakáskiadásra vonatkozó adószabályok

Hatalmas Macbook Prót és még annál is nagyobb 6K-s monitort dobhat piacra az Apple

Hatalmas Macbook Prót és még annál is nagyobb 6K-s monitort dobhat piacra az Apple

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt