A tanács egy nyitott ellenőrző eljárás keretében négyévente minden országot átvilágít - emlékeztetett az államtitkár. A vizsgálat célja az emberi jogok különféle területeinek áttekintése az adott államban. Az eljárás első fordulójában, májusban ismertették a magyar jelentést, amelyhez 148 ajánlás érkezett. Ezeket megvizsgálva Magyarország úgy döntött, hogy 122-t elfogad, míg a vitatottak megtárgyalására szeptemberben, a második fordulóban került sor, majd a tagállamok szavaztak a beszámolóról.

A májusi meghallgatáskor több ország is aggodalmait fejezte ki az emberi jogok hazai helyzete miatt. Svájc képviselője akkor elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követetett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a rasszista erőszak megakadályozására, hogy a sérülékeny csoportok, köztük kiemelten a romák békében, biztonságban és méltóságban élhessenek.

Akkor Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a roma kérdés kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak. Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a szexuális orientáció alapján elkövetett jogsértésekről. A meghallgatáskor Csehország sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki és az elkövetőket állítsák bíróság elé. A romákkal szembeni diszkrimináció és erőszak elleni hatékonyabb fellépést kért Magyarországtól többek között India, Ausztria és Norvégia. Utóbbi kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány összhangban van-e Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

ENSZ tanácskozás Genfben

AP

A magyar jelentés mostani jóváhagyásával kapcsolatban Balog kiemelte, hogy a hozzászólók különösen méltányolták a civil szervezetek bevonását a jelentés elkészítésébe. Érkeztek bíráló hozzászólások is, például Szlovákia részéről. Pozsony kifogásolta az állampolgársági törvényt, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar kisebbségnek hidat kellene képeznie a két állam között. Az Egyesült Államok a roma kérdésben tett erőfeszítéseket dicsérte, és az antiszemitizmus elleni harc folytatására bátorított. Washington bíztatónak értékelte, hogy a magyar kormány nyíltan beszél a médiatörvényhez, a bírói függetlenséghez, illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényhez hasonló kényes kérdésekről - hangsúlyozta az államtitkár.

A civil szervezetek egyfelől elismerően nyilatkoztak arról, hogy a rendőrségen belül képzés zajlik azzal kapcsolatban, miként lehet a kisebbségek jogait tiszteletben tartani a különféle eljárások során, másfelől viszont akadt, aki kifogásolta, hogy a magyar kormánynak nincs stratégiája a különféle szexuális orientációjú csoportokra vonatkozóan. Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország az el nem fogadott ajánlások jelentős részével is egyetért, de szerintük a honi szabályozás elégséges ezekre vonatkozóan. Balog kiemelte, hogy Magyarország bevonja az ajánlások átültetésébe az adott kérdésben érintett csoportokat és szervezeteket, sőt, két év múlva beszámolna a javaslatok megvalósításának helyzetéről.

A májusi meghallgatáskor Németország képviselője egyébként aggodalmát fejezte ki az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kijelentette, hogy országa elismeri Magyarország 1989-ben játszott történelmi szerepét. A diplomata ugyanakkor a magyarországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban két kérdéssel és egy javaslattal fordult a magyar delegációhoz.  Akkor Balog Zoltán államitkár saját honlapján is közzétett korábbi MTI-interjújában azt mondta, hogy a német biztos által a médiatörvény és az alkotmány kapcsán feltett kérdések "részben lerágott csontok, hiszen ezeket megválaszoltuk nemzetközi fórumokon".