Állóháború

Az európai adósságválság viharában már kevéssel is beérik a pénzpiacok, mert kedden a tőzsdéken emelkedésnek indultak az árfolyamok, pedig az EU utóbbi két évben tartott 17. csúcstalálkozója felemás eredményt hozott. Brüsszelben nem sok konkrét döntés született azonkívül, hogy az állam- és kormányfők is megerősítették azt a korábbi megállapodást, miszerint a tervezettnél egy évvel korábban, idén júliusban megkezdi működését az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).

A hétórás megbeszélést némileg váratlanul az eurózónán kívüliekkel való alkudozás uralta. Donald Tusk lengyel miniszterelnök már Brüsszelbe utazása előtt világossá tette, hogy Varsó csak akkor csatlakozik a tavaly decemberi brit vétó miatt nem az EU alapszerződésében, hanem kormányközi megállapodásban rögzítendő költségvetési paktumhoz, ha a jövőben állandóvá váló valutauniós csúcstalálkozókon a tárgyalóasztalnál helyet kapnak az eurózónán kívüli EU-tagállamok is, elkerülendő, hogy a fejük fölött döntsenek esetleges későbbi kötelezettségeikről.

Tusk mögé felsorakozott a visegrádi csoport másik három tagállama, Csehország, Magyarország és Szlovákia is, és végül kompromisszum született. A közös valutát nem használó EU-tagállamok évi egy csúcstalálkozón vesznek részt az eurózóna 17 tagjával, amelyek évente legalább kétszer külön tanácskoznak a gazdasági konvergencia és az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiről. Ez utóbbi megbeszélésekről az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy tájékoztatja majd az eurózónán kívülieket. Teljesült az a mások mellett Orbán Viktor magyar kormányfő által is követelt feltétel, hogy a fiskális szigor az eurózónán kívüliekre csak a valutaunióhoz való csatlakozás után vonatkozzon.

Az alkut elfogadta, és csatlakozott a költségvetési paktumhoz Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, Csehország viszont Nagy-Britannia oldalára állt a kormányközi megállapodás elutasításában. Petr Necas cseh miniszterelnök a Lidové noviny prágai konzervatív lapnak adott interjújában három kifogást sorolt fel: még így sem kapnak elegendő lehetőséget az eurózóna-csúcstalálkozón való részvételre, nem fordítanak elég figyelmet az államadósságra, és bonyolult a cseh jóváhagyási folyamat. Ezeket az újság – szerkesztőségi jegyzetben – másodlagos érveknek minősítette, és úgy vélte, valójában az nem tetszik a cseh kormánynak, hogy a német nyomásra született paktum megnyitja a lehetőséget a nemzeti költségvetések feletti központi ellenőrzésre. Akadályként ott tornyosul a közismerten euroszkeptikus Václav Klaus cseh államfő is, aki többször hangsúlyozta, hogy az új pénzügyi unióról szóló szerződést soha nem fogja aláírni. Az alkotmányjogászok véleménye megoszlik, hogy a parlament kötelezheti-e rá, így a ratifikálásra esély csak az elnök mandátumának jövő évi lejárta után lesz.

A német dominanciájú költségvetési paktum népszerűtlenségét enyhítendő, a válságkezelés restriktív lépései mellett a sokak – például Christine Lagarde IMF-vezérigazgató – által sürgetett gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő igények is a brüsszeli csúcs napirendjére kerültek. Az adósságválság miatti megszorításhullámokba egész Európában belefáradt a lakosság, amiről a brüsszeli tanácskozás résztvevői testközeli élményt is szerezhettek. Belgiumban a költségvetési kiadások csökkentése és a nyugdíjszabályok szigorítása ellen tiltakozó szakszervezetek hétfőre időzítették az általános sztrájkot, megbénítva a főváros életét. Az elégedetlenség pedig több országban is visszaüthet a kormányokra és vezetőikre a választásokon. A téma elővételét ezért a fiskális fegyelmet sürgető Angela Merkel német kancellár Nicolas Sarkozy francia államfőnek mint harcostársnak tett gesztusaként is értékelik. Sarkozy ugyanis áprilisban kemény elnökválasztás elé néz, hiszen a közvélemény-kutatásokban rendre megelőzi őt a populista jelszavakat hangoztató szocialista ellenfele, Francois Hollande.

Az eurózóna recesszióba süllyedésének veszélyével fenyegető előrejelzéseken kívül az is cselekvésre ösztönözheti az állam- és kormányfőket, hogy az Eurostat szerint a valutaunió 17 tagjában a munkanélküliség decemberben 10,4 százalékra emelkedett, a legmagasabb szintre, mióta 1999-ben bevezették a közös pénzt. A periféria sebezhető országaiban még nagyobb a baj, Spanyolországban 22,9, Görögországban 19,2, Portugáliában pedig 13,6 százalék az állástalanok aránya.

Brüsszelben nem is születhetett érdemi előrelépés a konjunktúra élénkítésére, arra ugyanis a nyakig eladósodott EU-tagállamoknak egyszerűen nincs forrásuk. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) portugál elnöke „talált” ugyan 82 milliárd euró el nem költött pénzt a 2007–2013-as költségvetési periódus strukturális alapjában, amiből csökkenteni lehetne az unió 23,6 milliós munkanélküli-seregét, de az összeg létét azonnal megkérdőjelezte a regionális ügyek biztosa, Johannes Hahn. Andor László, az EB foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős tagja a HVG-nek elmondta, átcsoportosításokkal lehetne találni forrásokat a növekedés serkentésére, és különösen fontos lenne a fiatalok munkanélküliségének mérséklése. Hangsúlyozta, hogy az EB a támogatások rugalmasabb felhasználásának engedélyezésével is kész segíteni.

Fenyegető árny maradt az EU, illetve az eurózóna számára Görögország problémája, amire szintén nem találtak még megnyugtató megoldást. Brüsszeli sajtóértekezletén Sarkozy is csak a régóta ismételgetett választ adta: napokon belül megszületik a végleges megállapodás. A hitelező bankokkal folyik az alkudozás az adósságelengedés mértékéről, hogy Athén márciusban legalább látszólag – az IMF és az EU pénzügyi segítségével – megőrizze fizetőképességét, de a helyzet folyamatosan romlik. A görög gazdaság az idén ötödik recessziós évét zárhatja, emiatt a költségvetés bevételei a vártnál is jobban zuhannak, a kormány viszont a társadalmi feszültség miatt egyre inkább vonakodik az újabb megszorítások végrehajtására. Ezért is tekintették próbaléggömbnek a Financial Times londoni gazdasági napilap által megszellőztetett hírt, hogy az EU esetleg költségvetési biztost nevezne ki Görögország felügyeletére. A feltételezések szerint német eredetű ötlet azonban akkora vihart kavart, hogy nemcsak Athén utasította vissza sértődötten, de az EB is elhatárolódott tőle – legalábbis egyelőre.

FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL