Tojást és banánt dobált múlt pénteken a pozsonyi elnöki palotánál és a parlamentnél több száz tüntető, tiltakozásul a szlovák politikát behálózó korrupció miatt. Az interneten hetek óta keringenek a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Gorilla fedőnevű akciójának dokumentumai, amelyek alig két hónappal a parlamenti választás előtt betekintést adnak a radikális reformjai miatt a Nyugat által sokra tartott Mikulás Dzurinda második jobbközép kormánykoalíciójának 2005–2006-os, részben privatizációkkal összefüggő kétes ügyeibe.
A tüntetők a következő hetekben több városban is demonstrációkat terveznek. A parlament bejáratánál a szlovák politika legújabb fenegyereke, az Egyszerű Emberek Pártját megalapító Igor Matovic a napokban felavatta Szlovákia „új címerét”, amelyen egy kibontott banán és egy gorillafej látható. A jelenleg külügyminiszter Dzurinda úgy ítélte meg, hogy valójában a tüntetőkkel azonos oldalon áll, és kijelentette: bár pártja, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) érintett a botrányban, mégis az ügy kivizsgálása mellett teszi le a voksát. A tüntetők a körülmények felderítése mellett nem kevesebbet követelnek, mint hogy a dokumentumokban említett politikusok távozzanak a közéletből, és a március 10-ére kiírt választást halasszák szeptemberre.
Tüntetés Pozsonyban
Somogyi Tibor
Az interneten titkosszolgálati jegyzőkönyvként tálalt anyag főszereplője a 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató, 2010-ben 2,1 milliárd eurós bevételű pénzügyi csoport, a Penta Group egyik alapítója és vezetője, Jaroslav Hascak, aki rendszeresen egy pozsonyi lakásban fogadta a szlovák politikai élet befolyásos személyiségeit. A több mint 70 oldalnyi dokumentumból kiderül, hogy a találkozókon főként állami vállalatok eladásáról, a csoport számára kedvező döntésekkel járó privatizációs jutalékok elosztásáról esett szó. A második Dzurinda-kormány idején olaj- és gázipari privatizáció zajlott, és akkor adták volna el a pozsonyi repülőtér, a vasúti teherszállító üzletág többségi tulajdonát, ha a két magánosítást a hatalomra jutott Fico-kormány az utolsó pillanatban le nem állítja.
A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (IMO) végzett üzletembert többek között Jirko Malchárek, a szintén kétes ügyeiről ismert Pavol Rusko médiamágnás liberális Új Polgári Szövetségének akkori gazdasági minisztere, valamint a Dzurinda pártja által delegált Anna Bubeníková, a privatizációkért felelős Nemzeti Vagyonalap (FNM) vezetője kereste fel. Rajtuk kívül számos politikus fordult meg Hascak lakásában, például a Dzurinda-kormány 2006-os bukását követően utódja, a mostani választás megnyerésére a legesélyesebb baloldali populista Robert Fico, akivel a titkosszolgálati felvételek szerint pártja, a Smer támogatásáról folyt a diskurzus.
Kezdetben úgy tűnt, az ügy elsikkad, mert az eredeti hanganyagot a titkosszolgálat az előírásoknak megfelelően évekkel ezelőtt megsemmisítette, a rendőrségnél pedig – törvénysértő módon – selejtezték a róla szóló jegyzőkönyvet. Az érintettek ezen felbuzdulva cáfoltak, hamisítványnak nevezték az interneten keringő anyagot. A helyzet akkor fordult komolyra, amikor január közepén – az SDKU ellenkezése dacára – leváltották a vagyonalap éléről Bubeníkovát, majd Daniel Lipsic, a Kereszténydemokrata Unió (KDH) által delegált mostani belügyminiszter bejelentette, vizsgálóbizottságot állítanak fel. Megjelent a színen a pozsonyi lakás látogatói között említett Ján Rejda, egykori magas rangú rendőrtiszt, aki megerősítette a lakás célzott használatát, majd megpendítette, hogy többeknek is megvan a Gorilla-felvételek illegális másolata. Ez aligha meglepő, a politikai életben köztudott, hogy a SIS tagjai mindig is kereskedtek a lehallgatási anyagokkal.
Akcióba lépett a Penta is. Miközben tételesen igyekszik cáfolni a Gorilla-akták állításait, mondván, a 12 említett ügylet felében még csak nem is érintett, a többiben pedig a legjobb ajánlatot adta, perrel fenyegetett meg minden olyan orgánumot, amely közli a jegyzőkönyveket. A téma azonban uralja a szlovák sajtót, ismert vállalkozók sorra nyilatkoznak a minisztériumokat eluraló korrupcióról. A jelenlegi négypárti kormánykoalícióban részt vevő liberális Szabadság és Szolidaritás elnöke, a házelnöki posztot is betöltő Richard Sulík pedig elismerte, hogy a 2010-es választás előtt már tudott a Gorilla-aktákról. Ami azért is kínos, mert a pentások kiszivárogtatták, hogy Sulíkkal is rendszeresen találkoztak. Ráadásul sms-ek is napvilágra kerültek, amelyeket Sulík házelnökként a rendőrség által maffiózóként nyilvántartott egyik vállalkozóval tavaly váltott az új főügyész személyéről.
A Gorilla-botrány a lehető legrosszabbkor, a kampányidőszak kellős közepén jött, komoly fejtörést okozva a pártoknak. Dzurinda kereszténydemokratái képtelenek megfelelő választ adni, népszerűségük meredeken zuhan. Az egyelőre „Gorilla-mentesnek” számító KDH az érintetlenségét hangsúlyozza, és átvette a jobboldal általa régóta óhajtott vezető szerepét, a legújabb közvélemény-kutatások szerint a Fico-féle Smer után a legnépszerűbb párt. Maga Fico valószínűleg megússza a botrányt, mert érintettsége ellenére „van alibije”. Kormányra kerülése után kemény ütéseket vitt be a Pentának, a pozsonyi repülőtér privatizációjának érvénytelenítésével például nemzetközi pert kockáztatott. Az már más kérdés, hogy Fico kormányzása idején is volt „udvari” befektetési alap, a J&T, amely például az elektronikus útdíjról szóló tenderen a legdrágább ajánlattal nyert SkyToll konzorcium Cipruson bejegyzett két tagjának a képviselője. Ráadásul Fico pártja az egyik korábbi választási kampányához kölcsönt is kapott a Penta-csoporthoz tartozó banktól.
Áll a bál a magyar pártoknál is. A lehallgatott párbeszédek rendszeresen visszatérő szereplője Világi Oszkár, akit annak idején az akkor Bugár Béla vezette MKP fő gazdasági lobbistájának tartottak. Hascak pedig Malchárekkel rendszeresen arról beszélt, hogy a kormányon belül az MKP érdekszférájának számító cégekkel kapcsolatos jutalékon Világival kell osztozkodni. Az újra a parlamentbe kerülésért harcoló MKP bejelentette, hogy „Gorilla-tiszta”, hiszen mindenki, aki gyanús lehet az ügyben, átpártolt a Bugár alapította Most-Híd pártba. Azt a felvetést, hogy a Gorilla-aktákban csak „Világi-rabszolgaként” emlegetett két akkori MKP-s vagyonalap–tisztségviselő egyike továbbra is a párt középvezetője, Berényi József jelenlegi pártelnök azzal intézte el, hogy az illető nem szerepel a márciusi választás képviselőjelöltjei között. Bugár közölte, hogy a közvélekedéssel ellentétben Világinak nincs befolyása a pártjára. Azt pedig nem tartja kifogásolhatónak, hogy a másik „Világi-rabszolga” a Most-Híd delegáltjaként a vagyonalap igazgatósági tagja.
TUBA LAJOS / POZSONY
