A szigorú biztonsági intézkedések ellenére egy aktivista bekiabálással zavarta meg Hu Csin-Tao (Hu Jintao) kínai elnök beszédét a Leung Csun-jing (Leung Chun-ying) új kormányzó beiktatására rendezett ceremónia során. A férfi - az ünnepélyre meghívottak egyike - az 1989-es Tienanmen téri tüntetések feloszlatásának elítélését és a kínai egypártrendszer felszámolását követelte, mielőtt a helyszínt biztosító személyzet elvonszolta. Hu beszédében egyébként azt is mondta, hogy a hongkongiak ma szélesebb demokratikus jogokat és több szabadságot élvezhetnek, mint korábban bármikor.

A kormányzó beiktatását követően hírügynökségi jelentések szerint több mint 100 ezer hongkongi vonult utcára a minden év július elsején megrendezett demokrácia-párti tüntetés alkalmából. A demonstrálók - akik közül sokan brit gyarmati zászlókat lengettek - az emberi jogokat és a médiaszabadságot ért sérelmek, illegális ingatlan-beruházásokkal kapcsolatos korrupciós botrányok, illetve a növekvő társadalmi különbségek miatt tiltakoztak, és 2017-re teljes demokráciát követeltek a különleges közigazgatási övezetben.

Az évfordulót beárnyékolta, hogy kormányzati adatok szerint négy évtizede most a legnagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek a városban, a lakásárak az egekbe szöktek, a légszennyezettség egyre nagyobb mértéket ölt, és a közelmúltban számos korábbi és jelenlegi magas rangú tisztviselőről derült ki, hogy szoros kapcsolatot ápolt vagy ápol helyi üzlet körökkel.

Habár Kína az elmúlt másfél évtizedben betartotta azon ígéretét, hogy tiszteletben tartja a korábbi brit gyarmat szabad és kapitalista berendezkedését, a hongkongi lakosság egy része továbbra is mély ellenérzésekkel viseltetik Peking iránt. A hongkongiakat a fenti ügyek mellett olyan dolgok is zavarják, mint a luxuscikkekért érkező kínai látogatók, akik szerintük felhajtják a bérleti díjakat és ellehetetlenítik a kisebb üzleteket, vagy a különleges övezetbe szülni érkező kínai nők, akik az egy gyermek politikája alól akarnak kibújni. Még az olyan apróságot is visszatetszést váltottak ki egyes hongkongiakban, mint az egyszerűsített kínai írásjelekkel írt reklámok. (A városban a mai napig a hagyományos írásjeleket használják.)

Leung Csun-jing beiktatásakor az emberi jogok és a sajtószabadság megvédését ígérte. Peking korábban azt közölte, hogy a hongkongiak 2017-re maguk választhatnak elnököt, 2020-ra pedig az összes törvényhozó személyéről is a lakosság dönthet. Jelenleg a hétmilliós övezet 3,4 millió választókorú lakosa közül mindössze 1200-an - döntően az üzleti elit tagjai - vesznek részt a kormányzó kinevezéséről szóló szavazáson, amelyet sokak szerint Peking is erősen befolyásol. A többi választó csak a helyi közigazgatási tisztviselőkről, valamint a törvényhozók feléről dönthet.

A dinamikus pénzügyi központ az elmúlt 15 évben sokat profitált Kínai Népköztársaság robosztus gazdasági növekedéséből, és Peking a közelmúltban további, a város gazdaságának élénkítésére irányuló intézkedésekre készül. Ezek egyike a szomszédos Sencsenben (Shenzhen) kialakítandó különleges övezet, amelyben enyhébb szabályok vonatkoznának a szigorúan ellenőrzött kínai fizetőeszközzel, a jüannal való tranzakciókra.

Ennek ellenére a Kínával szembeni ellenérzések továbbra is jelentősek. A Hongkongi Egyetem júniusi felmérése szerint a helyiek 37 százaléka bizalmatlan Pekinggel szemben, és a magát kínaiaknak tartók aránya 13 éves mélypontra esett.