„Csak a hatalmi szervek legitimitását és hatékonyságát megkérdőjelező politikai rosszakarók érdekeit szolgálják az állítólagos betegségemről szóló pletykák. A kérdésre adandó válaszom ismét ez: az ellenfeleknek nincs mire várniuk” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor egy minapi moszkvai sajtóértekezleten ismét felmerültek az állítólagos gerincbetegségével kapcsolatos híresztelések. Több jel is arra utal ugyanakkor, hogy a Kreml urának legalább negyedéve komolyan fáj a háta. Tavaly ősszel például bejelentette, hogy kevesebbet jár be Vörös téri irodájába, és inkább Moszkva közeli rezidenciáján dolgozik. Ezt azzal indokolta, hogy az államfői konvoj ne bénítsa meg reggelenként és délutánonként az orosz főváros közlekedését.
Putyin lemondta vagy későbbre helyezte át több utazását, illetve hivatalos megjelenését is. Emellett olyan fényképek készültek róla, amelyeken szemmel láthatóan fájdalommal küszködött. Török lapjelentések szerint december első napjaiban tett ankarai látogatásán olyan, Oroszországból odaszállított limuzinban utazott, amelyben különlegesen kiképzett ülés várta. A hivatalos kommunikáció szerint sportolás közben sérült meg – Alekszandr Lukasenko belorusz elnök azt mesélte újságíróknak, hogy Putyin egy dzsúdódobás során rántotta meg a derekát –, és a Kreml azt állítja, az „apró baleset” miatt nem lesz szükség műtétre, illetve az elnöki munkarend átszervezésére.
A moszkvai vezetők hagyományosan nem kötik az állampolgárok orrára a betegségeiket. Az egykori Szovjetunió élén a kommunista pártfőtitkárok közül Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenko is úgy halt meg, hogy a Kreml az utolsó pillanatig cáfolta a súlyos betegségükről terjedő „híreszteléseket”. A Szovjetunió széthullását követően sem változott a taktika, Borisz Jelcin orosz államfő is csak a visszavonulása után ismerte el, hogy elnöksége idején öt szívinfarktuson esett át.
