hiába a tűzszünet kölcsönös felrúgása, a kolumbiai kormány és a FARC gerillahadsereg tovább próbálkozik ötven éve zajló háborújuk lezárásával. A FARC főtárgyalója a kormányzattal folytatott megbeszélés során felvetette, hogy a kokacserje mellett a marihuána termesztését is legalizálnák a latin-amerikai országban, viszont tiltanák a vegyi permetezést.
Noha a kolumbiai kormányerők a héten meggyilkolták a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) egyik parancsnokát, a szemben álló felek képviselői éppen a kubai fővárosban tárgyalnak azért, hogy megpróbáljanak véget vetni a közel fél évszázados, és több tízezer halálos áldozatot követelő konfliktusnak.
A marxista csoport 1964 óta folytat fegyveres harcot a kormány ellen. A nyolcvanas évek óta pedig ez a negyedik alkalom, hogy megpróbálnak tető alá hozni egy megállapodást. A kolumbiai államfő, Juan Manuel Santos most kilenc hónapot adott a tárgyalásoknak. Először a legfontosabb kérdésben, a földreform ügyében próbálnak megállapodni. A kormány ugyanis azt ígérte, hogy több millió hektár földet juttat vissza az elűzött gazdálkodóknak.
Biokábítószer-termelés
A FARC a tárgyalások kezdetén nyilvánosságra hozta nyolc pontos javaslatát a földhasználat, valamint a koka és marihuána ültetvények legalizálását illetően. A dokumentum szerint a növényeket a jövőben terápiás, illetve hagyományőrző célból lehetne termeszteni. A szervezet hozzátette: ellenez minden olyan bányászati és olajkitermelési tervet, amelynek környezetromboló hatása lehet az amazóniai őserdőre.
A kolumbiai rendőrfőkapitány a béketárgyalások alatt megerősítette a rendőri jelenlétet a megyei kapitányságokon, miután a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők emberei újabb támadásokat hajtottak végre országszerte. Jose Roberto Leon Riano tábornok a héten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a titkosszolgálat emberei mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a további vérontást.
A január közepén felfüggesztett tűzszünetet követően a marxista gerillák több mint tíz rendőrt gyilkoltak meg a latin-amerikai országban. Az erőszakhullám pedig – amelybe végül a kolumbiai kormány is beszállt – csak tovább fokozta a feszültséget a béketárgyalásokon.
A marihuána és a kokacserje legalizálása mellett a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők engedélyeznék a mákültetvényeket is. A baloldali csoport Ivan Marquez álnéven ismert főtárgyalója kifejtette: „a kormánynak a kriminalizáció és az üldözés helyett inkább arra kéne koncentrálnia, hogy beszüntesse a vegyi permetezést, valamint minden olyan tevékenységet, amelynek negatív szociális, környezeti és gazdasági hatása lehet”.
A FARC egyebek mellett azt is szeretné elérni, hogy a kormányzat ne adjon ki újabb engedélyeket a különféle bányászati és olajkitermelő cégeknek. Szerintük ugyanis ezzel mintegy húszmillió hektárnyi mezőgazdasági területet tesznek tönkre. A FARC ezen felül 25 millió hektárnyi földterületet, vagyis az ország 20 százalékát szétosztaná a szegények között.
Holland segítség a robbantásokhoz
Bár a követelések már önmagukban sem hétköznapiak, a tárgyalás legérdekesebb jelensége mégis egy apró termetű, szemrevaló holland hölgy, Tanja Nijmeijer. Az egyetemi végzettségű Nijmeijer a kilencvenes évek végén angol tanárként érkezett Kolumbiába, majd néhány kisebb kitérővel csatlakozott a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkhöz.
„A FARC-nak dolgozni azt jelenti, hogy bombákat kell robbantani” – fogalmazott Nijmeijer egy 2010-es dokumentumfilmben, amiben mesélt „buszok és üzletsorok lángba borításáról” is. A holland nőt a kolumbiai bíróság már elítélte egy rendőrkapitányságot, valamint egy autóbuszt ért támadás miatt. Az Egyesült Államokban pedig hatvan év börtön vár rá három amerikai turista elrablásáért.
„Én egy fegyveres mozgalom tagja vagyok” – válaszolta Nijmeijer a BBC hírtelevízió újságírójának arra a kérdésére, hogy személyesen részt vett-e a FARC valamilyen erőszakos akciójában. Az egykori tanárnő ugyanakkor hangsúlyozta: „Nem én válaszottam az erőszakot. Én a politikát választottam egy olyan országban, ahol a politika óhatatlanul erőszakot von maga után”.
Malcolm Deas, az Oxfordi Egyetem politológia professzora azonban úgy látja: „egyszerűen hamis az a feltételezés, miszerint a fegyvereken kívül nincsen más megoldás. Ráadásul nem igaz az az állítás sem, hogy a baloldalnak nincsenek a kilátásai a latin-amerikai országban. Bogota három utolsó polgármestere például mind baloldali volt” – mutatott rá Deas.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők vezetése a kritikák ellenére nagyon sokat vár attól, hogy Nijmeijer is ott ül velük a havannai tárgyalóasztalnál. Ráadásul a szakértők szerint is sokat javított a szervezet megítélésén, hogy a holland hölgy csatlakozott hozzájuk. A kormányzat korábban megpróbálta megvétózni a 34 éves egykori tanárnő részvételét, sikertelenül.
Ötven éves háború
A béktárgyalások tavaly novemberben kezdődtek azzal a céllal, hogy a felek véget vetnek a lassan ötven éve tartó vérontásnak. A kormány szerint ez idő alatt mintegy 500 ezer ember vesztette életét a harcokban. Noha a gerillák a tárgyalások kezdetén egyoldalúan tűzszünetet hirdettek, január végére mégis kiújult a fegyveres konfliktus. A kabinet álláspontja egyébként az, hogy tűzszüneti megállapodást csak a sikeres béketárgyalások után írnak alá.
A tárgyalások kezdetén a FARC nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, amelyben „világos javaslatokat” követelt a kolumbiai kormánytól a nagybirtok és a földek kisajátítása problémájának gyors megoldására. „Ezen javaslatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a kormány nem halogatja a végtelenségig a súlyos probléma megoldását” – írta közleményében a baloldali szervezet.
A FARC korábban azt is megkérdőjelezte, hogy a kormányzat egyáltalán komolyan gondolja a békekötést, míg Bogotá szintén kétségét fejezte ki a gerillák őszinteségét illetően. „A kabinet eddig minden békekezdeményezésünkre nemet mondott” – közölte a marxista csoport vezetője múlt héten Havannában. Juan Manuel Santos kolumbiai államfő viszont egy éven belül békét akar kötni a szervezettel.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
