Határon túli magyarok, francia szélsőjobbosok, német neonáci is lesz az EP-ben
Európában komoly meglepetéseket okozott néhány helyen a választás. Az előzetes adatok szerint Franciaországban tarolt a szélsőjobb, Lengyelországban döntetlen lett az eredmény, a németeknél pedig bejutott egy neonáci képviselő is. A határon túli magyar pártok jó eredményt értek el Romániában és Szlovákiában is.
Összeurópai szinten 43,11 százalékos volt a részvételi arány az EP-választásokon, egy összesítés szerint Európa-szerte meglepően jó eredményt értek el a szélsőjobb pártok. Franciaországban, Dániában, Nagy-Britanniában és Ausztriában is 20 százalék fölött szavaztak a szélsőjobb pártokra, Görögországban 12, Finnországban 13, Magyarországon pedig valószínűleg 15 százalék szavazott a szélsőjobbra.
Franciaország - mindenkit megvert a szélsőjobb
A becslések szerint 25,7 százalékot szerezhetett meg Franciaországban a szélsőjobb Front National (FN), a jobboldali 20,7 százalékot szerző UMP-t és a mindössze 15 százalékot elérő kormányző szocialistákat (PS) is megelőzve. A negyedik helyre az alternatív liberálisok 10 százalékot szerezhettek, a zöld Europe Écologie pedig 8,7 százalékot.
Mauel Valls francia miniszterelnök közölte, "súlyos pillanatokat élünk", és mint mondta, "ez a választás egy sokk". Valls "bizalmi válságként" jellemezte az általános hangulatot és azt mondta, Európa csalódott, ez már tény, de ő biztos benne, hogy az emberek azért elkötelezettek Európa mellett. A szocialista miniszterelnök ezután közölte, a kormány mindent megtesz, és reformokat ígért.
Németország - egy neonáci képviselő is utazhat Brüsszelbe
Németországban a hivatalos végeredmény szerint a CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szavazatok 35,9 százalékát szerezte meg, ami kis visszaesést jelent 2009-hez képest. A CDU megőrizte szavazóit, a bajor CSU-tól viszont sokan elpártoltak.
A szociáldemokraták (SPD) jelentősen javítottak 2009-hez viszonyítva, 27,4 százalékot szereztek, 6,6 százalékpontos emelkedés. A Zöldek 10,5 százalékos eredményt értek el, 1,4 százalékpontos veszteséget szenvedtek el. A Baloldal öt évvel ezelőttihez hasonló eredményt ért el, 6,7 százalékot. A tavaly alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) végül 7 százalékot ért el.
A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így az előrejelzések szerint hat további kisebb párt is szerez képviseletet az EP-ben. A neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) 1 százalékos eredményt ért el, a Kalózpárt 1,4 százalékot, az Állatvédők Pártja 1,2 százalékot, ezért 1-1 képviselőt delegálhatnak az EP-be.
Nagy-Britannia - az Eu-ellenesek vezetnek
A legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését jelezték a brit európai parlamenti választások vasárnap éjjel nyilvánosságra hozott első részeredményei.
Nagy-Britanniában tilos az exit poll készítése, így a csütörtökön megtartott brit EP-választás után nem voltak ilyen felmérésekre alapuló becslések, de az előzetes közvélemény-kutatások nem zárták ki akár a UKIP győzelmét sem.
A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően meglehetősen lassan szivárgó első hivatalos részeredményekből is az látszott vasárnap éjjel, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. A párt elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból és a szabad uniós bevándorlás felszámolása.
Románia - két-három képviselője is lehet az RMDSZ-nek
Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) magabiztosan győzött a vasárnap lebonyolított európai parlamenti (EP-) választáson: két kisebb kormányzati szövetségesével alkotott választási szövetsége az érvényes voksok mintegy 41-43 százalékát szerezte meg – derült ki a szavazóhelyiségek zárásakor közzétett exit pollokból.
Az exit poll felmérések azt jelzik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két vagy akár három képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe - mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség támogatottságát az egyik exit poll felmérés 6 százalékon, a másik 6,2 százalékon, egy harmadik pedig 7,2 százalékon mérte. Kelemen Hunor úgy vélte, a töredékszavazatok újraosztása során az RMDSZ megszerezheti a harmadik mandátumát is.
Szlovákia - mindkét magyar párt küldhet képviselőt Brüsszelbe
A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett - derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeiből. A szombaton rekordalacsony, 13,05 százalékos részvétel mellett tartott választáson az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékát szerezte meg, ami Robert Fico pártjának 4 EP-mandátum megszerzésére volt elég. Ez eggyel kevesebb, mint amennyivel a párt jelenleg rendelkezik.
Túllépte az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt. Az eredmény mindkét párt számára egy-egy mandátumot jelent, az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetője, a Most-Híd részéről Nagy József a pártlista második helyezettje jutott Brüsszelbe.
A második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a voksok 13,21 százalékát szerezte meg, így az eddigihez hasonlóan ismét két képviselőjük lesz Brüsszelben. Ennél gyengébb eredményt ért el, de ugyancsak 2 képviselői mandátumot szerzett a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) amely a voksok 7,75 százalékát megszerezve a harmadik legjobb eredményt produkálta.
Az EP-be való bekerüléshez választási küszöböt túllépte még a negyedik legjobb eredményt (a voksok 7,46 százaléka) szerzett, populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő, a szlovák politikai palettán a 2012-es parlamenti választások előtt megjelent mozgalom, amelynek egy képviselője lesz Brüsszelben. Hasonlóképpen mint a KDH-ból kilépett Daniel Lipsic által alapított Nova pártnak, amely a voksok 6,83 százalékát kapta meg. Egy képviselője lesz az EP-ben a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is, amely a szavazatok 6,66 százalékát kapta meg.
Szlovákiában az EP-be kerülésért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzdött. Az EP választás részvételi aránya ugyanakkor még a várakozásoknál is alacsonyabb szinten alakult, 13,05 százalékos volt.
Cshország - három párt is négy-négy képviselőt küldhet Brüsszelbe
A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyerte az EP-választást Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent - közölte a cseh statisztikai hivatal. Ugyancsak négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95) és a kormánykoalíciós CSSD (14,17).
Az ellenzéki kommunisták és a kereszténydemokraták három-három, a polgári demokraták két, míg a Szabad Polgárok Pártja egy mandátumot szerzett. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb.
Olaszország - elverték Berlusconiékat
A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után közölt exit poll előrejelzések szerint. Az európai uniós országok közül Olaszországban zártak be utoljára, vasárnap este tizenegy órakor a szavazóhelyiségek, így itt egyelőre csak a szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felméréseket tettek közzé, részeredmények később várhatóak.
Az előrejelzések harminc százalék feletti eredményt tulajdonítanak a kormánykoalíciót vezető PD-nek. Az exit poll adatok szerint a balközép mögött a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll. Az M5S a tavalyi olasz parlamenti választásokon 25,5 százalékkal a legnagyobb pártnak bizonyult. Egyes előrejelzések szerint a PD és az M5S között tíz százalékos vagy ennél is magasabb a különbség a Matteo Renzi vezette párt javára. A győzelem a február 22-én megalakult római kormány iránti bizalom jele lenne a Matteo Renzi miniszterelnök elindította gazdasági-intézményes reformok folytatása érdekében.
Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) tüntetik fel, melynek eredménye jelentősen elmaradna az előző két pártétól. A szélsőséges Északi Liga az előrejelzések szerint bejutott az Európai Parlamentbe.
Olaszországban 23 órakor zárták le az urnákat annak ellenére, hogy számos körzetben még szavazásra váró sorok álltak. Rómában káoszt okozott, hogy több mint hatvanezer választó vasárnap vette észre, hogy választási könyvében már nincs több hely a szavazást igazoló pecséteknek, ezért számukra az önkormányzatoknak újakat kellett kibocsátani.
Görögország - nyert a szélsőbal, az arany Hajnal a harmadik
A szavazóurnát elhagyók megkérdezésével készített előrejelzések szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerte a vasárnap tartott európai parlamenti választást Görögországban. A kampányát a gazdasági szigort elítélő jelmondatokra építő párt a voksok 26-30 százalékát szerezhette meg, és ezzel megelőzte a második helyen befutó kormánypártot, az Új Demokráciát (ND), amely 23-27 százalékot szerzett.
A felmérés szerint - amelyet több közvélemény-kutató intézet közösen készített - a harmadik legnagyobb európai parlamenti görög erő a szélsőjobboldali Arany Hajnal lehet 8-10 százalékkal. A kormánykoalícióhoz tartozó szocialisták (PASZOK) 7-9 százaléknyi szavazatot szerezhettek.
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője még a választási kampány végén arról beszélt, hogy az EP-szavazáson az emberek voksa meg fogja változtatni az országot, mert a nép valójában a megszorítási programról nyilvánít majd véleményt. "Ha a következő vasárnap eredménye a kormányzati politika megtagadása lesz, annak politikai következményei lesznek" - szögezte le.
Dánia - euroszkeptikus győzelem
Az euroszkeptikus Dán Néppárt nyerte az európai parlamenti választást Dániában az exit poll szerint. Az országban – amely 13 hellyel rendelkezik az uniós képviselő-testületben – a populista erő a voksok több mint 23 százalékát kapta meg, és várhatóan 3 képviselője lehet.
A köztelevízióban ismertetett prognózis szerint a második legtöbb szavazatot (20,5 százaléknyit) a kormányzó szociáldemokraták kapták, ami számukra is három mandátumot jelenthet. A liberális párt 17, a Szocialista Néppárt 12 százalékot szerzett, ez mindkettejüknek 2-2 képviselői posztot jelenthet. Küldhet még képviselőt a prognózis szerint a Konzervatív Néppárt, amely 8,6 százaléknyi voksot gyűjtött, a Dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű párt (8,2 százalék) és a radikális Szociálliberálisok (7 százalék).
Belgium - a flamand nacionalisták nyertek
Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) szerezte a legtöbb a mandátumot az európai parlamenti választáson a vasárnap éjfél után közzétett nem hivatalos eredmények szerint.
Belgium 21 EP-képviselője közül a királyságot alkotó három közösségből a hollandul beszélő flamandok 12-t, a franciaajkú vallonok 8-at, a német kisebbség pedig egy képviselőt választhat.
Az N-VA az összes voks 18,4 százalékát kapta, ezzel négy mandátumot szerez, 3-3 képviselője les Strasbourgban a flamand kereszténydemokratáknak, a vallon liberálisoknak és a vallon Szocialista Pártnak (PS) is.
Luxemburg - Juncker pártja nyert
Luxemburgban Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson.
Az éjfél után közzétett adatok tanúsága szerint a CSV-re a választók 37,65 százaléka szavazott, amivel a párt 3 mandátumot szerez majd a strasbourgi uniós parlamentben. A tavalyi előre hozott választáson győzni tudó, ám a kisebb pártok összefogása miatt a hatalomból távozni kénytelen CSV mellett még a Zöldek, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt szerzett egy-egy mandátumot. A részvétel kötelező volt, a választópolgárok 90 százaléka ment el szavazni.
Lengyelország - döntetlen lehet az eredmény
A Donald Tusk miniszterelnök vezette jobbközép Polgári Platform vezet az exit poll-felmérés szerint a lengyel EP-választáson 32,8 százalékkal, de mögötte alig egy százalékkal maradt le a felmérés szerint a Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali Jog és Igazság, ezzel mindkét párt elvileg 19-19 képviselőt küldhetne az EP-be.
A demokratikus baloldali szövetség messze lemaradva 9,6 százalékot kaphatott, ez 5 képviselőt jelent, de az euroszkeptikusok és a lengyel parasztpárt is 4-4 képviselőt küldhetne az EP-be.
Ausztria - harmadik a szélsőjobb Szabadságpárt
Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett (2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben), s mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, azaz szavazatait az öt évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékkal bővítve. Ez a két párt jelenleg kormánykoalícióban irányítja Ausztriát.
A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5 százalékkal - jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a szélsőjobb sikerét egy kicsit árnyalja, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, az FPÖ-ből korábban kivált BZÖ ezúttal mindössze 0,5 százalékot ért el.
A Zöldek több mint 4 százalékot erősödtek, s 14 százalékot értek el. A liberális NEOS 8,5 százalékot szerzett, s ezzel 1 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben. Az Ausztriának jutó 18 mandátumból egyébként az ÖVP 5-öt vagy 6-ot szerzett, az SPÖ 5-öt, az FPÖ 4-et, a Zöldek pedig 2-t vagy 3-at.
Horvátország - ellenzéki jobboldali győzelem
A 11 európai parlamenti mandátumból az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobboldali pártok szövetsége 5 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, s egy mandátumhoz jutott a HDSSB (Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége) által irányított, szintén jobboldali Szövetség Horvátországért.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette koalíció 4 mandátummal rendelkezik majd a testületben. S a Horvátország Fenntartható Fejlődése (OraH) először küldhet egy képviselőt az EP-be. A szavazásra jogosult polgárok 25,17%-a vett részt a választásokon.
Portugália - Tavares kieshet az EP-ből
A portugál exit poll-adatok szerint a baloldali szocialista párt nyerhette az EP-választást 30-34 százalékkal, ezért 7-9 képviselőt küldhetnek az EP-be. A második helyre egy szocdem-konzervatív pártszövetség futhatott be 25-29 százalékkal, a harmadik egy szélsőbal-zöld szövetség 12-15 százalékkal, a negyedik egy zöld "Föld Párt" lehet 7-8 százalékkal, az ötödik pedig a baloldali blokk 5-7 százalékkal.
A Rui Tavares vezette Livre pártról egyelőre nem szóltak az exit pollok.
Spanyolország - a katalánok és a baszkok is küldenek képviselőket
A z exit pollok becslése szerint a kormányzó néppárt, a PP 32,3 százalékot szerzett, és így 19-20 képviselőt küldhet az EP-be. A szocialista PSOE nem egészen 31 százalékot nyert, és várhatóan 18-19 mandátumhoz jutott. Az Egyesült Baloldal közel 10 százaléknyi szavazatot kapott, és ezzel valószínűleg 5-6 mandátumhoz jutott. A szintén baloldali Haladás és Demokrácia (UPyD) 5,4 százalékkal 3-4 képviselői helyre számíthat.
A mérsékelt nacionalista pártok szövetsége 4,4 százaléknyi szavazatot gyűjtött, ami 3 EP-képviselőt jelent. A radikális nacionalista, katalán Esquerra Republicana és a baszk-galíciai nacionalista szövetség is bejutott az uniós parlamentbe 2, illetve 1 mandátummal - derül ki a prognózisból.
Finnország - euroszkeptikusok a harmadik helyen
A becsült adatok szerint Finnországban a választásra jogosultak 40,9 százaléka ment el szavazni az európai parlamenti választáson. Valamivel rosszabb eredményt produkáltak a finnek 2009-hez képest, akkor 40,3 százalék voksolt.
A finn köztévében közzétett becslés szerint a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt a szavazatok valamivel több mint 22 százalékával 3 mandátumhoz juthat a Finnországnak járó 13 helyből. A Centrum párt valamivel 20 százalék alatt végezhet, és ez is 3 mandátumot jelenthet, annyit, mint az előző ciklusban. Az euroszkeptikus Igaz Finnek a harmadik helyre szorultak, 12,8 százalékkal.
Svédország - a feministák is bejutottak
Az ellenzék vezető ereje, a szociáldemokrata párt szerezte a legtöbb szavazatot Svédországban a vasárnap tartott európai parlamenti választáson - derül ki az urnák bezárása után kiadott előrejelzésekből. Az állami televízió közlése szerint ez a párt kapta a voksok 23,7 százalékát az országban, amely összesen 20 képviselői hely fölött rendelkezhet. A kormányzó konzervatív Mérsékelt Párt közel hat százalékot visszaesett, és csak 13 százalékot kapott. Második helyen a Zöld Környezetvédő Párt végzett 17 százalékkal.
Első ízben jutott az Európai Parlamentbe a nők és a kisebbségek jogainak javításával kampányoló feminista párt, valamint az Új Demokrácia nevű erő, amelyet a jobboldal szélére sorolnak. A Kalózpárt, amely eddig jelen volt az EP-ben, most a prognózis szerint nem érte el a 4 százalékos küszöböt.
A liberális párt 9,5, a kormánykoalíció másik két tagja, a centristák és a kereszténydemokraták pedig 6, illetve 5 százalékot kaptak. Az ellenzéki Baloldali Párt 8 százalékot szerzett, így szintén küldhet képviselőt az uniós testületbe.
Ciprus - a komunisták a másodikak
Az uniópárti konzervatívok nyerték a vasárnapi európai parlamenti választást Cipruson a szavazatok 90 százalékának összeszámlálását követően kiszivárgott eredmények szerint. A dél-európai szigetországban – amely összesen 6 képviselőt küldhet az EP-be – a Demokratikus Tömörülés (DISY) közel 38 százalékot szerzett az állami televízió értesülése szerint. Második helyre a kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) került 26,6 százalékkal. A jobbközép Demokrata Párt (DIKO) közel 11, a szocialista Egyesült Demokraták nyolcszázaléknyi szavazatot kaptak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
