Leung annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tüntetés már nem tarthat sokáig. Mint fogalmazott, az utóbbi idők fejleményeiből arra lehet következtetni, hogy senki sem képes egyértelműen befolyásolni a helyzetet.

"Felelősségünk a törvényeknek érvényt szerezni, de mivel ez az eset rendkívül különleges (...), a kormányzat és a rendőri erők maximális toleranciát tanúsítanak" – jegyezte meg. A kormányzó jelezte, a jövőben is megpróbálják meggyőzni a tüntetőket, hogy hagyják el az elfoglalt utakat, és újfent megígérte, hogy amennyiben az utak szabaddá tételéhez hatósági beavatkozásra lesz szükség, a "minimális erőt" fogják alkalmazni.

AFP / Xaume Olleros

A 2017-es kormányzóválasztás módjáról még meg sem kezdett tárgyalások lehetséges eredményéről, a diákok azon követeléséről, hogy a jelölési rendszert változtassák meg, vagyis a jelenlegi kereteket írják felül, Leung leszögezte, hogy erre "zéró esélyt" lát, a kérések teljesítését "lehetetlennek" nevezte. A lemondását követelőknek azt üzente, nincs szándékában megválni hivatalától.

Helyszíni jelentések szerint a hét végére többezresre nőtt a harmadik hetébe lépett utcai demonstráció, a többsávos utakon sátortáborok nőttek, diákok százai töltötték az aszfalton felvert sátrakban az éjszakát. Miközben egyes diákvezetők a "végsőkig való" kitartásra buzdítanak, van már olyan, aki kimerültségre hivatkozva bejelentette, visszavonul. A rendőrség vasárnapi tájékoztatóján kifogásolta, hogy "radikálisok és bajkeverők akadályozták a munkájukat, provokatív módon viselkedtek és hangulatot keltettek".

A diákokat, akik közül sokan azt hangoztatják, hogy nincsenek vezetőik, kerületi elöljárók keresték fel, köztük a Liberális Párt képviselői, és megkísérelték őket "jobb belátásra bírni". Mások azzal érvelnek, hogy a területfoglalásokkal leginkább érintett városrészben 580 ezer ember életét befolyásolják kedvezőtlenül az útlezárások. A jelek szerint a diákok azonban nem hajlandók távozni.

A tüntetéseket ellenző, Igazság Szövetsége nevű szervezet több száz aktivistájával vonult fel, de vezetőjük, Leticia Li végül néhány tucat "kékszalagos" társaságában, transzparenseket felvonultatva követelte, hogy a diákok vessenek véget a területfoglalásnak, a rendőrség számolja fel táboraikat.

Vasárnap délelőtt a hongkongi Építőipari Dolgozók Szakszervezete is felvonulást tartott, vezetőjük pedig arra panaszkodott, hogy körülbelül 3 ezer munkásnak több időbe telik eljutnia a munkahelyére az utcafoglalások miatt, és több mint ezren, akiknek a tüntetések területén volna munkájuk, nem tudnak dolgozni, mivel a teherautók nem tudják a cementet és az acélt a helyszínre szállítani. Arra kérték a diákokat, menjenek haza, "hagyják a szüleiket dolgozni, hogy tovább gondoskodhassanak róluk".

A diákok szombaton nyílt levelet intéztek a kínai államelnökhöz, amelyben a kialakult helyzetért a kormányzót hibáztatják, mondván, félrevezette a pekingi vezetést, amikor a törvényhozásnak készített jelentésében azt állította, hogy Hongkong lakosságának többsége egyetért az választási reform eredeti menetrendjével, vagyis az általános választójog oly módon történő érvényesítésével, hogy a jelölteket egy 1200 fős jelölőbizottság hagyja jóvá.

A diákok törekvése, vagyis a nyílt jelöltállítás nincs ellentétben a kínai elnök által sokat hangoztatott "kínai álom" megvalósításával, és nincs bajuk az "egy ország két társadalmi rendszer" elvű kormányzással sem – írták. Mozgalmuknak nincs köze a "színes forradalmakhoz" – állították –, annak kiváltó oka az, hogy a város első embere "figyelmen kívül hagyja a közvéleményt". A levélírók úgy fogalmaztak, hogy egy demokratikus politikai rendszerért diáktársaik hajlandóak feladni a tanulmányaikat, és akár még életüket is készek kockára tenni.