Kim Lane Scheppele amerikai jogász és szociológus 1994 és 1998 között Magyarországon élt, az alkotmányjogot és az alkotmánybíróságot tanulmányozta. Hazatérése óta a Princetonon tanít. A Budapest Beacon-nak a magyar alkotmányozási hagyományról beszélt és az utóbbi évek visszásságairól.

A magyar alkotmány helyzete nem magánügy, nem belső probléma Scheppele szerint. 1989 után Magyarország mintagyerek volt, alkotmányos rendszerét példaként emlegették a világszerte, így közös üggyé vált. A ’89-es alkotmány szövege ablakot nyitott Magyarországra, végre bárki bekukucskálhatott.

Kim Lane Scheppele

Fazekas István

A princeton-i jogász véleménye szerint a 2010 óta megejtett több mint 800 törvénymódosítás mögött nem összevisszaság, alkotmányozási zavar, hanem stabil konstrukció van. Ez az egész egy terv része: miután az új alkotmány okozta vihar lecsengett szépen, csendben beillesztették a rémisztő részleteket, amik meglepően teljes egészet alkotnak.

"Egy megválasztott kormány, és teljesen mindegy, hogy többséggel vagy kisebbséggel választották-e meg, nem tehet meg bármit, amit akar. Mindig figyelembe kell vennie az ellenzék véleményét" – jelöli meg az itthoni demokráciadeficit egyik okát Scheppele. Az alkotmányozásban félre kell tenni a politikát, egy társadalmi egészben kell gondolkodni. Ehelyett a Fidesz a 2010-es kampányban elhallgatta az új alkotmány tervét, így ennek nincs valós választói támogatottsága, majd kirakat alkotmányozási bizottságot hoztak létre, ahonnan az ellenzéki képviselők – látván, hogy valójában semmibe veszik őket – kivonultak. Ezek után az alkotmány szövegét magánindítványként tárgyalták, tehát a képviselők is csak a parlamenti beterjesztéskor ismerhették meg, a későbbi plenáris vitán is a kétharmados többség elmeszelt minden ellenzéki kezdeményezést.

A nemzeti konzultáció pedig – ami arra szolgált volna, hogy a választókat összekösse az alkotmánnyal – csak közvetlenül az alkotmány szövegének nyilvánosságra hozása előtt kezdődött és a plenáris vita során a szöveg valójában nem változott, így a konzultáció nem lehetett hatással a szabályozásra.

Nem mellesleg a konzultációba nem kerültek bele magával az alkotmányozással kapcsolatos kérdések és az eredményei sem derültek ki. 2010 előtt például bárki kiálthatott alkotmányellenességet, ezt a jogot viszont elvették a választópolgároktól. Scheppele sajnálja, hogy erről valahogy kérdezték meg a választópolgárokat.

A kétharmados törvény egyébként 1949-ben került bele az alkotmányba, kommunista intézkedés, amit 1989-ben nem változtattak meg. A Fidesz ezt a hatalma bebetonozására használta fel. "A kétharmad tehát egy kommunista találmány" – közli egyértelműen a Princeton programigazgatója.

Látszatban fennáll Magyarországon a demokrácia és a jogállam, de ezek csak a felszínen vannak így, a valóságban nem – véli Scheppele. Az alkotmányt a kétharmados többség bármikor megváltoztathatja, a választást pedig az EBESZ "nem fair"-ként kategorizálta. Azonban nem kétli, hogy a kétharmad jogilag a helyén van.

Az EU pedig úgy néz ki szabadságon van a választások óta, de a bizottság Scheppele szerint hamar működésbe lép, szankciókra számíthatunk, és az európai uniós szerződés 7-es cikkelyét is felhasználhatják a kétharmad megregulázására.