„Hosszú a repülőrajt kifutópályája”: az MNB szerint a második negyedév is pocsék lesz

A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.

„Hosszú a repülőrajt kifutópályája”: az MNB szerint a második negyedév is pocsék lesz

Drasztikusan rontotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését friss Inflációs jelentésében. A jegybank a jelentés márciusi kiadásában még az 1,9-2,9 százalékos sávba várta a GDP idei bővülését. Az új prognózis ezzel szemben 0,8 százalék.

Majd jövőre. Talán

Az előrejelzést nem csak az első negyedévi pocsék gazdasági teljesítmény (éves alapon stagnált, negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP) miatt vették vissza. A jegybank szerint a második negyedév sem lesz szebb.

„A második negyedévben továbbra is

mérsékelt gazdasági teljesítményre számítunk,

amit a tavaszi hónapok magas frekvenciás adatai is alátámasztanak” – írják. Magas frekvenciás adatok alatt például az energiafogyasztást, kereskedelmi forgalmat stb. kell érteni, amelyekből szinte valós idejű következtetéseket lehet levonni a gazdasági aktivitás mértékére. A „mérsékelt gazdasági teljesítmény” ráadásul leginkább eufemizmus, pár sorral lejjebb ugyanis azt írják:

az éves bázisú bővülés a harmadik negyedévben térhet vissza.

Vagyis: a második negyedévben nem lesz éves bázisú növekedés.

A kormány az idei évre már gazdasági fellendülést várt – igaz, évek óta mindig a következő évre várják a felpattanást. Az idei évnek Orbán Viktor miniszterelnök a „repülőrajt” kifejezéssel futott neki. Ennek elmaradásáról az Inflációs jelentés publikálásának napján a brüsszeli EU-csúcson azt mondta a 444-nek:

Hosszú a kifutópálya, 10 millióan vagyunk a gépen, kis türelmet, menni fog.

Abban, hogy „menni fog” a jegybank aktuális előrejelzése is egyetért, már ha a „menni fog” kategóriájába sorolható, hogy többévnyi stagnálás után 2026-ban összejöhet egy 2,8 százalékos növekedés. Ennek alapját jövőre is a háztartások fogyasztása képezi majd, és az idei évvel ellentétben jövőre a beruházások már nem negatívan, hanem pozitívan járulnak hozzá a növekedéshez. Illetve a külkereskedelem is élénkülni fog.

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Veres Viktor

Az államadósság nőni fog

A volt pénzügyminiszter Varga Mihály vezette jegybank értékelése alapján a kormány a költségvetést illetően is minimum kissé optimista.

Az MNB az idei évre a GDP arányában 4,1-4,4 százalékos költségvetési hiányt valószínűsít. A kormány nemrég felemelt hiánycélja 4,1 százalék

– tehát az MNB szerint ez elérhető, de esélyes, hogy a hiány magasabb lesz.

Ami azt illeti a jegybank egészen 2027-ig előre tekintve magasabb GDP-arányos, uniós módszertan szerinti hiányt valószínűsít, mint a jelentés előző kiadásában. Elsősorban a korábban vártnál rosszabbul alakuló gazdasági folyamatok miatt.

Az államadósság szintje sem fest jól, 2025 első negyedévének végén a GDP-arányos bruttó államadósság 75,5 százalék volt, 2 százalékponttal magasabb, mint 2024 végén. Igaz, ebben benne van, hogy az állami adósságkibocsátás az év elején fejnehéz volt.

Ezzel együtt a GDP-arányos államadósság valószínűleg az év végére is magasabb lesz, mint tavaly év végén. „Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti” – írja megint csak erős eufemizmussal az Inflációs jelentés.

Varga Mihály jegybankelnök
Varga Mihály facebook oldala

Bár az esetlegesen a vártnál kisebb GDP növekedés és a tervezettnél magasabb költségvetési hiány kockázatokat jelentenek, a jegybank szerint

2027 végére 71 százalékra mérséklődhet az adósságráta.

A jegybank arra is külön felhívja a figyelmet, hogy az államadósság devizaaránya a jelentős devizaadósság-kibocsátás miatt idén év végére 30,6 százalékra emelkedik, és a következő években is 30 százalék körül marad. (Az államadósság-kezelő által alkalmazott célarány 30 százalék, tehát ezt túl fogják lépni – az ÁKK szerint csak ideiglenesen.) Mindenesetre a magas devizaarány kockázatot jelent,

a forint-euró árfolyam 10 forintnyi változása 0,6 százalékponttal módosítja az államadósság-mutatót.

Tehát ha a forint gyengül, 10 forintonként automatikusan 0,6 százalékponttal magasabb lesz az adósság.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek