Visszacsinált inkvizíció

Spanyolország izraeli, amerikai, törökországi, mexikói vagy chilei diplomáciai képviseleteinek komoly munkát adott azoknak a tájékoztatása, akik egy nemrég elhangzott madridi ötlet kapcsán érdeklődnek. Alberto Ruiz-Gallardón spanyol igazságügy-miniszter – akinek dédapja bukaresti nagykövetként 65 zsidó életét mentette meg a holokauszt idején – bejelentette, hogy a súlyos történelmi hibának tartott inkvizíció miatt elűzött szefárd zsidók leszármazottai saját állampolgárságukat megtartva spanyol útlevélért is folyamodhatnak. A javaslat az 1924 óta létező, de egyéni elbíráláson alapuló állampolgársági jóvátételt általánosan elérhetővé tenné az érintettek számára (Madrid jelenleg csak a latin-amerikaiaknak engedi meg a kettős állampolgárságot). A törvényhozási jóváhagyásnak a kormányzó konzervatív Néppárt többsége miatt valószínűleg nincs akadálya, de akár egy évbe is beletelhet, mire a javaslat átültethető lesz a gyakorlatba. „Ha már 522 évet vártunk erre, néhány hónap még belefér” – reagált az egyik izraeli lap.

A spanyol történelemben 1492 kulcsév. Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd uralkodása idején indult el felfedezőútjára és lépett Amerika földjére Kolumbusz Kristóf, és a mórok legyőzésével ekkor egyesülhetett a spanyol birodalom. A mórok utolsó hadállása az andalúziai Granadában volt, az ellenük indított csapatokat gazdag szefárd (a szó héberül spanyolt jelent) zsidó kereskedők is finanszírozták. A város erődítményében, a ma világhírű turistalátványosság Alhambrában hozta meg a katolikus uralkodói pár a döntést, hogy a zsidóknak négy hónapjuk van elhagyni az országot, vagy kikeresztelkedni. Számuk akkor 100–200 ezerre volt tehető, sokan elmenekültek, többségük Észak-Afrikába vagy az akkori Oszmán Birodalomba, a mai Balkán és Törökország területére. A török szultán tárt karokkal fogadta a kiűzötteket, és nem értette, hogy a spanyol uralkodók miért zavarják el a gazdaság szempontjából fontos zsidó kereskedőket – emlékeztetett Maria Josep Estanyol, a Barcelonai Egyetem történésze.

Amerika felfedezésének 500. évfordulóján I. János Károly király bocsánatot kért a kiűzetésért, nemrég pedig zsidó vezetőkkel találkozva hangsúlyozta, hogy a művészetek, a tudomány, a kereskedelem, a filozófia terén mennyit köszönhet népe a szefárdoknak. A spanyol gesztust a szomszéd Portugália is követte, immár oda is visszatérhetnek a kiűzött szefárd zsidók leszármazottai, akiknek ősei 1492-ben éppen Spanyolországból mentek át Portugáliába, de négy évvel később onnan is menekülniük kellett.

A szefárd szervezetek történelmi elégtételnek tartják a döntést, amely szerintük a világ 14 milliós zsidóságából 3,5 milliót érinthet. Egyes kutatók pedig úgy vélik, csaknem minden mai zsidónak van az ősei között szefárd. Az izraeli napilapok közzé is tettek egy nem hivatalos listát azon vezetéknevekről, amelyek viselői valószínűsíthetően szefárd ősökkel rendelkeznek. Ez az útja annak, hogy valaki az állampolgárságért folyamodhasson, de jó esélyekkel indulhat akkor is, ha beszéli a középkori spanyol jegyeit megőrző (így könnyebb beilleszkedést is nyújtó) ladino nyelvet, vagy más bizonyítékot talál arra, hogy a szefárd közösség tagja. A Zsidó Közösségek Spanyol Szövetsége hatezer állampolgársági kérelmet kapott röviddel a februári bejelentés után, köztük egy meg nem nevezett amerikai képviselőtől is – adta hírül a brit BBC. De nagyszülei révén jogosult lehet például Nicolás Maduro venezuelai elnök is.

Mivel a pontos szabályokra még várni kell, a kérelmek elbírálásának menete még tele van kérdőjelekkel. A szefárd származás bizonyításához egy, a kérelmező hazájában élő rabbinak, valamint a Zsidó Közösségek Spanyol Szövetségének az igazolása kell. Nem tisztázott viszont, milyen indokkal lehet elutasítani a kérelmet, egy kikeresztelkedett zsidó például sajtójelentések szerint állítólag azt a választ kapta, hogy előbb újra fel kell vennie a zsidó vallást. Elhangzott olyan vélemény is, mely szerint a mostani visszafogadást ugyanaz indokolja, mint az egykori kiűzetést: Spanyolországnak szüksége van a zsidók vagyonára. Nem osztja ezt a nézetet Javier Roldán, a Granadai Egyetem professzora, aki a HVG-nek azt mondta: „nem gondolom, hogy nagy számban jönnének a szefárdok Spanyolországba, amikor itt, a válság miatt, 25 százalékos a munkanélküliség”. Szerinte inkább „történelmi gesztusról van szó, ami nem jelenti a spanyol külpolitika megváltozását”.

Mások a kezdeményezés praktikus oldalát hangsúlyozzák. Politikai okok miatt izraeli útlevéllel a világ sok országába nehézkes vagy egyáltalán nem lehetséges a bejutás – főleg a zsidó állam közel-keleti szomszédjaihoz –, míg EU-s okmánnyal sokkal könnyebb. Ráadásul spanyol passzussal az EU 28 tagállamának bármelyikében lehet munkát vállalni, tanulni. Pontos adatok hiányában egyelőre nehéz megbecsülni, hányan élnek majd a lehetőséggel, és mekkora lesz az átköltözők aránya. Vannak, akik a történelmi igazságtételt mások esetében is szorgalmaznák, azt kérdezve: mikor kapnak hasonló elégtételt a szefárdok után egy évszázaddal elűzött mórok leszármazottai?

GÁL KRISZTIÁN