„Victor Ponta és Klaus Iohannis korrupt, hazug és opportunista” – jellemezte a maga módján a közvélemény-kutatásokban két legesélyesebbnek mutatkozó jelöltet az elnökválasztás kimenetelétől függetlenül december 22-én államfői hivatalától tíz év után elbúcsúzó Traian Basescu, aki szerint a most folyó kampány nem más, mint „skrupulusok nélküli háború a románok hülyítésére”. Más kérdés, hogy ebben ő maga is oroszlánrészt vállal, minden létező ügyészségi, titkosszolgálati kapcsolatát latba veti, hogy a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Ponta miniszterelnököt kigolyózza a megméretésből, a pártvezéreket pedig rács mögött lássa. Bemelegítésként már a kampány elején a Külföldi Hírszerző Szolgálat beépített tisztjének mondta – és erre állítólag bizonyítékai is vannak – a diplomaplágium stigmáját mai napig viselő Pontát.
Nyilvánvalóan az államfő robbantatta ki a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) a 48 ezer hektár erdő illegális visszaszolgáltatásának botrányát is, amelyben érintett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke, valamint fia, Andrei, de beidézték Ilie Sarbut, a miniszterelnök apósát is. A múlt pénteken Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesen volt a sor, őt a DNA azzal vádolja, hogy személyesen irányította a Basescu leváltására kiírt 2012-es népszavazáson a voksturizmust. A katonai ügyészségen kétszáz ember szolgáltatott erre bizonyítékot, őket busszal vitték vallomástételre. De Klaus Iohannis, az ellenzéki jobboldal legesélyesebb jelöltje se merészkedhet ki a napra, mert vaj van a fején. A Demokrata–Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt választási koalíciójának üdvöskéje a mai napig nem tisztázta magát két vád alól. Az egyik, hogy Nagyszeben polgármestereként ő és több családtagja a restitúciós eljárás során sajátos körülmények között jutott műemlék épületekhez, amelyek bérbeadásából a vagyonbevallása alapján csinos profitot tett zsebre. A másik pedig az, hogy polgármesterként két önkormányzati cégben vállalt igazgatótanácsi tagságot. Az ilyen összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására létrehozott hivatallal Iohannis perben áll, a legfelső bíróság azonban csak november 18-án, a választások második fordulója után hoz ítéletet. Ha az ellene szól, s Iohannis november 16-án nyerne, még a hivatalba lépése előtt eltilthatják választott tisztsége gyakorlásától.
A skandalumok vég nélkül sorolhatók, és visszhangozzák is azokat a román hírtelevíziókban, s általában a médiában, kampányidőben pedig a rendszerváltás óta még nem volt ilyen rossz hangulat. Pedig a román átlagválasztó ingerküszöbe messze az európai átlag fölött áll, a többség nem a tévében látott-hallott nyomozások alapján fog szavazni november 2-án, mert a néplélekben a korrupt politikus vagy üzletember irigylésre méltó ügyeskedő, a becsületes pedig balek. A Ponta mögött álló, a parlamentben kétharmados többségű PSD a Kárpátokon túli régiókban, de Erdély, a Partium vagy a Bánság megyéinek zömében is erős, ám biztosra akar menni. Az utóbbi hetekben a kormány több millió eurónak megfelelő lejt osztott szét a szociáldemokrata vezetésű helyi önkormányzatoknak, jutott 1,5 millió euró az ortodox egyháznak, a lakosságnak pedig minimálbér-emeléssel, a cégeknek adócsökkentési ígéretekkel hízelegnek.
A Nyugatot egyelőre mindez kevésbé izgatja, inkább azért aggódik, hogy Bukarest merre fordítja kormányrúdját, mivel a NATO és az EU iránt feltétel nélkül elkötelezett Basescu székét januártól a Moszkva–Peking vonal jelentette keleti nyitás híveként számon tartott Ponta foglalhatja el. Kilógott a lóláb, amikor a miniszterelnök a kampány kezdetén, ha burkoltan is, de megfenyegette az ügyészséget, hogy szálljon le a 280 millió eurós pénzmosással, korrupcióval vádolt Lukoil Romaniáról, az orosz olajcég leányvállalatáról – és ez meg is történt. A kormány nemcsak a cernavodai atomerőművet bővítené kínaiakkal, de velük építtetné a Bukarest–Chisinau gyorsvasutat is. A szokásos „azt mondjuk, amit akartok, de azt csináljuk, amit akarunk” bukaresti külpolitikai recept az ukrán válság kapcsán már Washingtont is aggasztja. Ponta bevallotta, hogy Joe Biden amerikai alelnök felhívta a múlt héten, akinek ő „határozottan megerősítette az ország NATO-elkötelezettségét és stratégiai partnerségét az USA-val”. Kérdés persze, hogy Biden mennyit hitt el ebből, és valójában még miről csevegtek.
A kormányzást és a pénzforrásokat kézben tartó, de belső hatalmi és gazdasági érdekháborúkba süllyedt szociáldemokraták mégsem mehetnek biztosra. Már kívülről is látszik, hogy Ponta pártelnöknek kiesett a gyeplő a kezéből, a pártfinanszírozó helyi kiskirályok és fővárosi mogulok kóstolgatják a főnöküket. A Sociopol közvélemény-kutató a múlt héten Pontának a szavazatok 41, Iohannisnak a 28 százalékát jósolta, s az IRES intézet is 43:30 arányt mért, de Basescu sorozatos támadásainak köszönhetően a kormányfőnek kopik a népszerűsége.
Miközben a románok rutinosan válogatnak a pártok között, a romániai magyarok a rendszerváltás óta először szembesülnek dilemmával a szavazófülkében. Pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólag megmondta az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), hogy ne állítson saját jelöltet a 2 százalékon álló Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellenében. Toró T. Tibor, az EMNP vezetője azonban szófogadatlan volt, és a kampányában Székelyföld autonómiája mellé Románia föderalizálását ragasztó Szilágyi Zsoltot indítják – aki várhatóan az egy százalékot sem éri el –, holott tanulhattak volna a helyhatósági választások gyenge szerepléséből. A két kampánystáb azért ügyel arra, hogy a magyar jelöltek véletlenül se keresztezzék egymás kampányútját, elképzelhetőnek tartják ugyanakkor, hogy januártól az RMDSZ-szel egyre barátságosabb viszonyt ápoló Fidesz végképp leveszi a kezét az EMNP-ről.
A romániai elnökválasztás végkimenetele a közvélemény-kutatások számai dacára azért nehezen megjósolható, mert Basescu manipulátori tárházát ismerve még lehetnek váratlan fordulatok, előkerülhetnek politikai bombák. A nyughatatlan egykori hajóskapitány a rossz nyelvek szerint leginkább azt szeretné, ha Iohannist elkaszálnák az összeférhetetlenségi ügye miatt, Pontát lehetetlenné tennék egy leleplezéssel, és valamiféle jogi manőverrel megnyithatná az utat a most 6-8 százalékra taksált Elena Udrea előtt. Akihez a pletykák szerint a szimpátián túl szorosabb szálak is fűzik. Udrea annak a Népi Mozgalom Pártjának a színeiben indul, amelynek vezetését előreláthatólag éppen Basescu veszi át elnöki mandátumának december 22-ei lejárta után, hogy – az orosz Vlagyimir Putyin példáját követve – államfősége végeztével miniszterelnökként térhessen vissza a hatalomba.
A pártok egyébként az első fordulóban alacsony részvételi arányra számítanak, mert szerintük a szavazók az izgalmasabb másodikra, a két továbbjutó jelölttel lebonyolított döntőre készülnek. De az RMDSZ is meditálhat, hogy november 16-án a koalíciós partner szociáldemokraták jelöltjét, vagy az ellenzéki Iohannist támogassa, mert mindkét változatnak megvannak a politikai veszélyei.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
