Arámiak Izraelben

Önálló etnikumnak ismerte el Izrael az arámi közösséget, amelynek nyelvén prédikált Jézus két évezreddel ezelőtt. Mostantól a magukat arámiaknak tekintők az etnikai hovatartozást firtató kérdőívekben az arab helyett az újonnan elismert identitást jelölhetik meg, bár a külön jogi státusért a libanoni határhoz közeli, háromezres arab keresztény falu, Dzsis néhány száz lakója kampányolt csak. Izraeli politikusok az etnikai tolerancia jeleként méltatták a lépést, a bírálók – főként izraeli arabok – viszont a palesztinok megosztásának kísérletét látják benne. A nyolcmilliós izraeli lakosság ötödét adó arabok 83 százaléka muszlim, 8 százaléka keresztény, a többi drúz. Egyes szakértők viszont úgy vélik, az arámi identitás az arabról leválásra is jó lehet, hiszen az izraeli palesztinok a zsidó államban másodrendű állampolgároknak érzik magukat.

Az arámiak úgy vélik, mostantól könnyebben fogják tudni jogi ügyeiket intézni, például elvesztett földjeiket visszaszerezni. Az arámi kultúra és nyelv azonban kihalóban van, és súlyos csapás volt az is, hogy az arámiak utolsó szíriai közösségeit az Iszlám Állam szélsőségesei elkergették vagy megölték. Bár a szemita nyelvcsaládhoz tartozó arámit több százezren beszélhették az ókorban, a VII. századi muszlim hódítással az arab jórészt kiszorította. A nyelvet Mel Gibson Passió című 2004-es filmje hozta ismét a köztudatba, a Krisztus szenvedéstörténetét elmesélő eposz egy részét ugyanis arámi nyelven forgatták. Májusban pedig Ferenc pápa szentföldi látogatásán Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a kamerák előtt azt ecsetelte, hogy Jézus ott élt és héberül beszélt, mire az egyházfő kijavította, hogy arámiul. Netanjahu végül azzal vágott vissza: arámiul beszélt, de tudott héberül is.