A nyolcvanas években találkozott a szamizdattal foglalkozó Michael Zantovsky Václav Havel ellenzéki íróval, aki a Charta 77 petícióval a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás meghatározó személyiségének számított. Kapcsolatuk hamarosan barátivá vált. A művészcsaládból származó Zantovsky a prágai Károly Egyetemen 1973-ban pszichológiából diplomázott. Az 1989-es bársonyos forradalmat követően a Havelhez kötődő Polgári Fórum alapítói között szerepelt. Havel elnökké választásával a sajtótitkára lett, majd 1992-ben diplomatának állt. Előbb Csehszlovákia, majd az 1993. január elsejei szétválással Csehország amerikai nagykövete lett, a posztot 1997-ig töltötte be. A liberális–konzervatív Polgári Demokrata Szövetség színeiben szenátorrá választották, mandátuma lejártával visszatért a diplomáciába, izraeli, majd brit nagykövet lett. Zantovsky közel félszáz irodalmi művet, köztük Norman Mailer, Joseph Heller, E. L. Doctorow alkotásait ültette át csehre, de Henry Kissinger, Madeleine Albright munkáit, héberről pedig Amos Oz Szeretetről és sötétségről című könyvét is lefordította.
