Barack Obama – hős vagy lúzer? És 10 dolog, amit eddig nem tudott róla
Január 20-án leköszön az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnöke. Megpróbáltuk elképzelni, mi alapján fogják Barack Obamát 20 év múlva megítélni a történészek. Plusz teletűzdeltük cikkünket olyan érdekességekkel, amelyeket talán nem is tudott eddig Obamáról.
Éppen 2921 napja, vagyis 7 éve, 11 hónapja és 30 napja, hogy Barack Hussein Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke először lépte át az Ovális Iroda küszöbét. A magyarnak pácízű “elmúltnyolcév” kifejezést valószínűleg a Trump-adminisztráció is felemlegeti majd néhányszor, bár az amerikai politikai életben visszamutogatással csak nagyon rövid ideig lehet elterelni az emberek figyelmét az aktuális teljesítményről. Nekünk nem is ez a célunk, de nézzük csak meg, Obama a 46-os lábán kívül mi tett le az 1880-ban Viktória királynőtől az Egyesült Államoknak ajándékozott íróasztalra.
Bár elsőre teljesen feleslegesnek tűnhet a kérdés, hogyan fogjuk megítélni Barack Obama elnökségét 20 év múlva, hiszen nem tudjuk, hogy abban a 20 évben Donald Trumpon kívül ki tölti még be a világ egyetlen szuperhatalmának vezető tisztségét, bár igazából az is kétséges, hogy szuperhatalom lesz-e egyáltalán az Egyesült Államok 2037-ben. Azt viszont érdemes átlapozni, melyek voltak a 44. elnök legerősebb és leggyengébb húzásai 2009-től 2017 elejéig. A bekezdések között pedig meglepjük egy-egy olyan ténnyel, amelyet feltehetően még soha nem hallott Obamáról.
A példás családapa
Ami az árgus szemekkel követett elnöki magánéletet illeti, Obama helyreállította a demokrata elnökök fényét, amit Bill Clinton és Monica Lewinsky koptatott meg több mint 20 évvel ezelőtt. A legnagyobb családi balhé az volt, hogy az elnök féltestvére, Malik Obama a 2016-os elnökválasztási kampányban jelezte, ő Donald Trumpot támogatja. Vagy amikor nagyapja másik házasságából származó nagybátyját 2011-ben ittas vezetésért letartóztatták, és majdnem ki is toloncolták az Egyesült Államokból.
1. Amíg Indonéziában élt, saját bevallása szerint evett kutyahúst, kígyót és sült szöcskét is.
2. Neve szuahéliül annyit jelent: aki áldott
Az elnök nevéhez viszont egyetlen családi botrány sem fűződik, két lánya, Malia és Sasha is botrányos címlapok nélkül vált kamasszá a Fehér Házban, ami azért nem lehetett könnyű, valljuk be. Michelle Obama pedig laza, de elegáns stílusával, humorával, politikai aktivizmusával és főleg a 2016-os demokrata kampányban betöltött szerepével akkorát gurított, hogy a sajtóban egészen komolyan kezelték a pletykát, mely szerint a First Lady egyszer az elsőbbnél is elsőbb lesz, és elindul az elnökségért.
A modernkori Amerika egyik leggyengébb külpolitikusa
A pozitívumokat elég könnyű összefoglalni: Oszama bin Laden. Ám a trófea ellenére a külpolitika volt talán Barack Obama elnökségének legnagyobb fiaskója. 2009 júniusában a kairói egyetemen tartott beszéde még igen sokat ígért: “Azért jöttem ide Kairóba, hogy egy új kezdetet keressek az Egyesült Államok és a muszlim világ között”. Az arab világ, de még az izraeli közvélemény többsége is kedvezően fogadta a beszédet, még Benjamin Netanjahu is kiállt pár nappal később a kétállami megoldás mellett (miniszterelnökként először, de ezzel kapcsolatos lelkesedése azóta jócskán alábbhagyott).
3. 2006-ban Grammy-díjat nyert spoken word kategóriában önéletrajzi ihletésű hangoskönyvével.
4. 1996-ban ellátogatott féltestvére vőlegényének legénybúcsújára, de lelépett, mikor megérkezett a sztriptíztáncos.
Két évvel később jött az arab tavasz. Diktátorok buktak meg Egyiptomban, Tunéziában és Líbiában. A Kadhafi elleni harcokba pedig az Egyesült Államok is beszállt. Obamát sokan bírálták a líbiai részvétel miatt, mondván, az Egyesült Államoknak az égadta világon semmi érdekük nem fűződött hozzá, hiszen abban több európai ország légiereje is jól teljesített. Az optimista kezdetek után nem sokkal kiderült, hogy a diktátorok bukása csak a populisták felemelkedéséhez vezetett.
5. A Harvardon jelentkezett az egyetem férfimodellnaptárjába, de a kizárólag nőkből álló bizottság elutasította.
Szíriában pedig az utóbbi évtizedek egyik legvéresebb polgárháborújához. 2013-ban Obama vörös vonal politikája kudarcott vallott. Az elnök 2012. augusztus 20-án megfenyegette Bassár el-Aszad szír elnököt, hogy ha vegyi fegyverekhez nyúl, akkor Obama megváltoztatja az addigi passzív hozzáállását. Előzetes fenyegetése ellenére nyilatkozata után napra pontosan egy évvel két Damaszkusz környéki, az ellenzék által ellenőrzött negyed ellen szarin gázos támadást hajtottak végre ismeretlenek, az Egyesült Államok vizsgálata szerint a szír kormányerők. A támadás után mégsem történt semmi. Ezt azóta is egyik legpuhányabb külpolitikai döntéseként olvassák a fejére. Obama később cáfolta, hogy katonai választ ígért volna, de ez a következmények szempontjából irreleváns. A lényeg, hogy az elnök úgy döntött, az USA nem vállal katonai szerepet a konfliktusban, a szíriai polgárháború pedig súlyosan eszkalálódott, a civil áldozatok száma robbanásszerűen nőtt, végül 2015-ben az oroszok döntöttek úgy, hogy betöltik a vákuumot, ezzel pedig jelentősen megerősítették nemzetközi politikai pozíciójukat.
6. Apja, idősebb Barack Hussein Obama kormányzati tisztviselő volt Kenyában, és kecskepásztor.
Talán érthető lehetne a döntés, ha azt nézzük, hogy Obama két háborút örökölt elődjétől és ezektől sem volt képes megszabadulni. Az első évben nemhogy kihátrálni nem sikerült egyikből sem, de Afganisztánba egy újabb, 17 ezres állományt küldött erősítésnek, ez pedig közel 50 százalékos emelkedés volt az ott tartózkodó 36 ezres létszámú amerikai haderőnek. Bár 2014 végére az amerikai erők többsége elhagyta Afganisztánt, 2016 júliusában a romló biztonsági helyzet és a tálibok folyamatos erősödése miatt az elnök elhalasztotta a kivonulásról szóló döntést 2016 decemberére, és egy 8400 fős haderő marad az országban. Az iraki csapatkivonásról végül a lépés ellen sokáig ágáló Bush által az iraki állammal aláírt dokumentum rendelkezett 2011 decemberi határidővel. Az amerikai hadsereg azonban a mai napig jelen van a közel-keleti országban, 2014 óta az Egyesült Államok vezeti az Iszlám Állam elleni koalíciót, légiereje pedig az egyik leghatékonyabb támasza az előrenyomuló iraki biztonsági erőknek.
7. Gyerekként gyűjtötte a Pókember és a Conan, a barbár képregényeket.
Bár a 2016-ban tető alá hozott iráni atommegállapodást egyértelműen kemény munkával elért külpolitikai sikerként értékelik sokan, annak megítélése nagyban függ majd a perzsa állam későbbi hozzáállásától is. Obama elnök egy tovább erősödő és magának egyre nagyobb teret követelő Kínát, egy megint agresszorkodó Észak-Koreát és a világ rendőre helyett a világ csigolyaroppantó verőlegénye címre törő Oroszországot hagyott utódjára. Cserébe legfőbb szövetségesét, az Európai Uniót padlóra küldte egy gazdasági és egy menekültválság, Izraelben pedig már türelmetlenül várják, hogy az Obama-adminisztráció végre lehúzza a redőnyt. Nem mellesleg a Nobel-békedíjas elnök hadserege 2016-ban 26 ezer bombát dobott le egyedül a Közel-Keleten.
Bush nem hagyta dolog nélkül
Bush ugrott fejest a világgazdasági válságba, de Obama feje ért először a jeges vízbe. Egy 840 milliárd dolláros pénzügyi ösztönző csomag segítségével sikerült is újra levegőhöz jutnia az amerikai gazdaságnak, ahová a jegybank két kézzel lapátolta a pénzt. Az elnök pedig szigorította a pénzkereskedelmi szabályozást. 2010. január 27-én pedig kijelentette: “A piacok újra kiegyensúlyozottak, és a bankokra költött pénz nagy részét visszaszereztük”. 2010 óta az Egyesült Államokban 15 millió új munkahely jött létre, 75 hónapja nő folyamatosan a foglalkoztatottság, decemberben 4,7 százalékon állt a foglalkoztatottsági ráta. 2010 óta évente átlagosan 2,1 százalékkal nő az amerikai GDP, ami szerény növekedés, Bush és Clinton alatt is magasabb volt ennél, de mégis növekedés egy masszív gazdasági krízis után. Obama alatt az amerikai gazdaság egy nagyon meredek fejes után újra a víz fölé került, és lassan-lassan, de egyelőre biztosan úszik előre.
Egészségügyi reformot is elneveztek róla
Az elnök legnagyszabásúbb szociálpolitikai lépése egyértelműen az Obamacare-nek is becézett Patient Protection and Affordable Care Act nevű törvény. A megfizethető egészségügyi ellátást ígérő jogszabály eredményeként az egészségbiztosítással nem rendelkező amerikaiak aránya a 2010-es 16 százalékról 2016 első negyedévére 8,9 százalékra, vagyis majdnem a felére csökkent. 28 millióan azonban a mai napig egészségbiztosítás nélkül élnek az államokban, a teljes népesség biztosítása nem sikerült.
8. Fiatalon a Baskin-Robbins nevű fagylaltóriásnál dolgozott. Azóta nem szereti az édességet.
Volt, ahol nem volt ennyire átütő a siker és ennyire erős az elkötelezettség. Az elnök által 2014-ben meghirdetett, az elsősorban az illegálisan bevándorolt családokat és gyerekeket védő DAPA alapján Obamát egyértelműen bevándorláspárti politikusként tartják ugyan számon, elnöksége alatt rekordot döntött az Egyesült Államokból kitoloncolt illegális bevándorlók száma, ami 2009 és 2015 között elérte a 2,5 milliót. Igaz, a 2015-ben a kitoloncoltak 91 százaléka elítélt bűnöző volt. Az illegális bevándorlók közel felének, körülbelül négymillió embernek tartózkodási engedélyt és munkavállalási engedélyt biztosító DAPA-t egyébként később a Legfelsőbb Bíróság elkaszálta. A döntést akkor az elnök szerencsétlennek és szívszorítónak nevezte. Elnöksége utolsó napjaiban viszont nem csinált problémát belőle, hogy a Kubával rendeződött viszony miatt eltörölje a kommunista szigetországból érkező menekülteknek korábban automatikusan járó tartózkodási engedélyt.
9. Az első randijukon Michellel Spike Lee Szemet szemért című gettófilmjére ültek be.
Míg első választását még a történelmi szerepének (az első afroamerikai elnök) és az amerikai szakpolitikák elsöprő reformjáról szóló üzenetének köszönhette, másodjára jócskán csökkentek az elvárások. Obama nem is lacafacázott, a meg nem valósult reformokat rákente a republikánusok cselszövéseire, majd kultúrkampfot indított, zászlajára tűzve a progresszív értékeket. Ennek eredményeként kezdett érlelődni a fehér munkásemberek négy évvel későbbi bosszúja Trump személyében.
10. Ő a hatodik balkezes elnök a második világháború óta.
A 2037-es év történészei tehát kínai gyártmányú ergonomikus forgószékeikben ringatózva, a cirill betűs billentyűzeteiken tehát valószínűleg úgy fognak megemlékezni Barack Obamáról, mint az Egyesült Államok modernkori történelmének egyik leggyengébb külpolitikusáról, aki sikerrel rántotta helyre a szakadék felé vágtató amerikai gazdaságot, jelentős lépéseket tett a kiszolgáltatottabb társadalmi osztályok felzárkóztatásáért, a kisebbségek jogainak érvényesítéséért, viszont Amerikában rég nem látott politikai megosztottságot és egy meggyengült Demokrata Pártot hagyott maga után.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
