Az államfő hangsúlyozta: szerinte a törvény nem gátolja a véleménynyilvánítást, mert csak azt büntetné, aki a tényekkel ellentétesen, a lengyel nemzetet vagy a lengyel államot vádolja a holokausztban és más háborús bűnökben való bűnrészességgel. Márpedig ilyen intézményes közreműködés nem létezett, nem volt kollaboráns kormány, mint más országokban. Lengyelországot megszállta a hitleri Németország, amely e bűnöket elkövette. A londoni emigráns kormány föld alatt működő otthoni képviselete szót emelt a zsidóüldözés ellen, és több mint 6 ezer lengyel ember viseli A Világ Igaza címet, akik életüket kockáztatva mentették zsidó polgártársaikat – hangsúlyozta az elnök. Ugyanakkor szerinte is tény, hogy voltak lengyel kollaboránsok, besúgók, zsarolók, akik szégyent hoztak a nemzetre. A törvény elleni tiltakozások éppen arra vonatkoztak, hogy ez utóbbiakról nem lehetne a jövőben nyíltan beszélni.

Miért veszélyes büntetni a "lengyel haláltáborok" kifejezés használatát?

A német államvédelmi hatóság vezetője szerint Észak-Korea az ország berlini nagykövetségét használja arra, hogy beszerezze rakéta- és nukleáris programjához szükséges berendezéseket.

Kettős döntését az elnök azzal indokolta, hogy figyelembe kell venni a túlélők érzékenységét, akik büntetéstől félnek, ha őszintén elmondják emlékeiket, továbbá az izraeli, amerikai és más tiltakozásokat, még ha nem is tartja ezeket megalapozottnak. Ugyanakkor, mint mondta, Lengyelországnak is joga van érzékenynek lenni, és fellépni a megrágalmazása ellen.

Az elmúlt napokban sokan követelték az elnök vétóját, szélsőjobboldali, antiszemita jelszavakkal fellépő tüntetők pedig az aláírást. A kormánypárt elnöke, a tényleges hatalmat gyakorló Jaroslaw Kaczynski is az aláírást kérte. Most bizonyára újabb politikai csata következik a háttérben. Az Alkotmánybíróság ugyanis Duda elnök aktív közreműködésével elvesztette függetlenségét 2015 vége óta, és elnöke, valamint tagjainak egy része sok szakértő szerint alkotmánysértő módon került a testületbe. Tisztán alkotmányjogi döntés tehát aligha várható. Az AB-eljárás, amely még a törvény mögüli kihátrálással is végződhet, inkább a kormánypárt és az annak idején általa jelölt, politikáját támogató, de bizonyos önállóságra törekvő államfő közti kötélhúzás újabb menetét indítja el, ugyanakkor bizonyára azt remélik tőle, hogy a jogállamra emlékeztető megoldás – legalábbis egyelőre – lecsendesíti a nemzetközi felháborodást.