szerző:
hvg.hu

Kulcsfontosságú időszakban veszi át Románia 2019 januárjában az EU soros elnöki tisztét: a mi mandátumunk idejére esnek az európai választások, akkor lesznek meg az Európai Bizottság új tagjai, és erre az időszakra esik a Brexit is – mondta külföldi újságíróknak, köztük a HVG újságírójának Victor Negrescu, európai ügyekért felelős miniszter. Románia most először tölti be ezt a tisztséget.

A miniszter elmondta az elnökség idején mintegy 300 találkozó lesz Romániában és Nagyszebenben tartják majd a csúcsot.  „A miniszteri találkozókat Bukarestben rendezik, de minden megyében lesznek rendezvények, mert meg akarjuk mutatni, hogy minden romániai polgár része az elnökségnek. Ez összhangban van az elnökség egyik legfontosabb feladatával, azzal, hogy újra az embereket akarjuk a politika központjába állítani, és olyan dolgokkal kívánunk foglalkozni, amelyek fontosak az EU-s polgároknak” – hangsúlyozta Negrescu. Szerinte a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az EU-s polgárok a biztonság, az oktatás, és az egészségügy iránt érdeklődnek a legjobban. „Bár ezek egy része nem EU-s kompetencia, a tagállamok polgárai kezdeményezhetnek közös programokat. Ilyen volt például az Erasmus program is, amely jelenleg a legnépszerűbb európai projekt” – magyarázta.

Bukarest a kohézió javítását, a közös európai értékek tiszteletét, s a tagállamok együttműködését tartja a román soros elnökség fő feladatának. „Ennek fontos eleme a kettős mérce elkerülése is: az, hogy minden EU-s polgár úgy érezze örömmel fogadják az EU-ban, s részese lehet a közös európai családnak” – mondta Negrescu, s hozzátette, hogy a kohézió része a gazdasági, társadalmi és területi felzárkóztatás is. 

A valamennyi parlamenti támogatását élvező elnökségi program négy fő elemből áll, az első oszlop a „Konvergencia és a növekedés Európája”. „Tavaly Romániában volt a leggyorsabb gazdasági növekedés az EU-n belül, majdnem hét százalék, bízom benne, hogy ez folytatódni fog, s hozzájárulhatunk egy összeurópai növekedési politika kidolgozásához” – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint Bukarest fejleszteni akarja a makrórégiók közötti együttműködést is. „Minden tagállam része legalább egy ilyen régiónak, Románia a Duna-stratégiában vesz részt.  Azt szeretnénk, ha az Európai Bizottság nagyobb figyelmet szentelne ezeknek a régióknak, mert jelenleg ezek nem részesülnek brüsszeli finanszírozásban. A Duna-stratégiában több, nem EU-tagország is részt vesz, s szerintünk a folyó fontos eszköze lehet az együttműködés szélesítésének” – magyarázta.

©

A második oszlop a Biztonságos Európa. „Románia számára ez is egy fontos ügy, Bukarest az ország GDP-jének két százalékával járul hozzá a közös védelmi politikához, s az ország összesen a hazai össztermék hat százalékát költi a védelemmel kapcsolatos ügyekre, például a határőrizetre és a rendfenntartásra. Az EU külső határát kétszáz kilométeren védjük. Bár nem vagyunk része a Schengen övezetnek, ennek nem a határőrizet minősége az oka, hiszen a legmodernebb eszközökkel őrizzük a határt, s bízunk abban, hogy hamarosan megoldódhat a Schengenhez való csatlakozás ügye is” – mondta Negrescu. A miniszter hozzátette: Bukarest egy az EU-n belüli belügyi attaséi hálózat létrehozását fogja javasolni, melynek segítségével javulhatna a bűnözés elleni harc hatékonysága.

A harmadik témakör az EU szomszédság-politikája. Negrescu szerint az EU jelenleg is aktív szomszédsági politikát folytat s az egyik cél, hogy a Nyugat-Balkán országai is bekerüljenek az unióba. „De fontosnak tartjuk a keleti partnerséget is, az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával kezdett párbeszéd folytatását is. „Románia is támogatja a bővítést, de csak abban az esetben, ha a belépők elfogadják az értékeket és hajlandóak a szabályok betartására. „Néhány állam sokat tesz ennek érdekében mások, például Ukrajna és Törökország még messze van” – tette hozzá.

A negyedik elem a közös európai értékek védelme. „Újra foglalkozni kell az emberi méltóság kérdéseivel. Ez ugyan benne volt az alapító dokumentumokban is, de úgy tűnik, mintha erről egy kicsit elfeledkeztünk volna. Szavatolni kell, hogy senkit sem hagyunk az út szélén: beszélni fogunk az egyenlő esélyekről, ezen belül a nemek közötti egyenőségről, a diszkriminációról és küzdeni fogunk az az antiszemitizmus és gyűlöletbeszéd ellen” – magyarázta.

A bevándorlásról Negrescanu azt mondta, Bukarest kompromisszumra törekszik, és azt vallja, hogy az EU-nak sokkal aktívabban kell fellépnie azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók elindulnak Európa felé. „De e mellett aktívan részt vettünk az önkéntes áthelyezési rendszerben: sok menekültet fogadtunk be, s az elsők között járultunk hozzá a Frontex rendszerhez, és segítettünk Görögországnak is a menekültválság kezelésében” – tette hozzá. 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!