Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csökkenő népszerűség, szaporodó tüntetések, (ál)ellenzéki győzelmek a választásokon és egy leleplezett hazugság – az utóbbi hónapokban mintha nem állna jól Vlagyimir Putyin orosz államfő szénája. Hasonló helyzet utoljára 2014 elején alakult ki, akkor az Ukrajnához tartozó Krím annektálásával és a kelet-ukrajnai szakadárok megsegítésével sikerült újra az égbe lőni a politikus belföldi támogatottságát. Dublőrje, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, aki 2008–2012 között volt államfő, akkor került népszerűsége csúcsára, amikor az orosz hadsereg 2008 augusztusában kivívta a Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.

Talán minden még júniusban, az Oroszországban rendezett labdarúgó-világbajnokság idején kezdődött. Amikor a szbornaja, vagyis az orosz fociválogatott éppen tönkreverte Szaúd-Arábiát, a kormány bejelentette, hogy a férfiaknál 65, a nőknél pedig 63 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Lehet, hogy Putyin és Medvegyev arra számított, hogy a győzelmi mámorban az ország 140 millió polgárnak fel sem tűnik majd, hogy az új korhatár szerint a mai kilátások alapján a férfiak 40 százaléka nem érné meg a nyugdíjat – jelenleg a férfiak születéskor várható élettartama 66 év –, s a nőknél is húsz százalék lenne ez az arány.

Vlagyimir Putyin
©

Még a vb idején tüntetések kezdődtek, s azóta sok orosz városban vonultak az utcára a tüntetők. A résztvevők száma nem volt magas – legfeljebb néhány ezer, vagy tízezer ember ment tüntetni – ám 2012, a kormányellenes tüntetési hullám elhalása óta alig voltak ekkora tüntetések az országban. A hatalom viszont, hogy elvegye a tüntetési kedvet, keményen válaszolt, tömegesek voltak a letartóztatások a betiltott demonstrációkon, az egyik fő szervező, Alekszej Navalnij, az ismert korrupcióellenes blogger az utóbbi hónapokban többet van rács mögött, mint szabadon.

Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék egyik vezetője a Vlagyimir Putyin elnök ellen rendezett moszkvai tüntetésen a Puskin téren 2018. május 5-én
©

A tiltakozóknak annyit sikerült elérniük, hogy a nőknél a korábbi 55-ről a tervezett 63 helyett csak 60-ra emelték a határt, ám a férfiak esetében a kormányzat hajthatatlan maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy újabb tüntetések várhatók: az utolsó oroszországi független közvélemény-kutató intézet, a Levada központ szerint az oroszok jóval több mint fele mindenképpen, vagy legalább valószínűleg részt venne a kormány gazdaságpolitikája elleni tüntetéseken. A tiltakozási kedv ugrásszerűen nőtt meg, s haladta már meg a 2011-es korábbi csúcsot, miközben márciusban még csak az oroszok 18 százaléka volt demonstráló kedvében. És nem csak a nyugdíjkorhatár emelése böki az emberek szemét, hanem a rubel árfolyamának gyors csökkenése is – ez drágulást hoz –, vagy a fizetések sok helyen tapasztalt késése is. Az internet szabadsága, illetve az egyéb jogok korlátozása is ront az emberek közérzetén: aki a neten bírálja a kormány Ukrajna-politikáját, vagy sértegeti a Putyin szövetségesének számító ortodox egyházat, könnyen bíróság előtt találhatja magát szélsőséges tartalmak terjesztésének a vádjával.

 

''Hagyják abba a népirtást'' jelentésű transzparenst tart egy tüntető a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen tartott szentpétervári tiltakozáson 2018. szeptember 9-én.
©

A 2014-es ukrajnai beavatkozás, majd a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolása miatt egyre súlyosabb nyugati szankciókkal sújtott ország gazdasága ugyan nincs veszélyben – a növekvő olajárak miatti plusz jövedelmet a tartalékalapokba tolják, hogy egy esetleges újabb válság esetén legyen mihez nyúlni –, ám ezzel a hosszú távú gazdasági esélyeket rontják: nincs elég befektetés, és lelassult az ország modernizálása is. Nem véletlen, hogy a Levada által megkérdezettek között egyre többen vélik úgy, az ország rossz irányba halad, már közel egyenlő az ország kilátásait negatívan, illetve pozitívan megítélők aránya.

Az elégedetlenséget mutatja az is, hogy a Putyin mögött álló Egységes Oroszország (JeR) az utóbbi hónapokban többször alulmaradt a kormányzói, vagy egyéb helyi választásokon, és a valódi ellenzéknek aligha nevezhető kommunisták, vagy a Vlagyimir Zsirnovszkij vezette, csak nevében demokrata és liberális, leginkább nacionalista uszító Liberális-Demokrata Párt jelöltjei diadalmaskodtak. Az elégedetlenek azért voksolnak "őfelsége lojális ellenzékére", mert másra nem lehet, a valódi ellenzéket – például Navalnijt – már évek óta nem engedik indulni.

Miközben Oroszországban a pangás jelei mutatkoznak, Putyin nemzetközi megítélése is romlóban van, kivéve néhány ország, például Magyarország közszolgálati csatornáit, ahol Vlagyimir Vlagyimirovics neve még mindig az államférfi szinonimájaként hangzik el.

 

A Nyugat és Moszkva ellentétének hátterében elsősorban az áll, hogy Oroszország – az ezreket alkalmazó trollgyárakkal, az európai populista és szélsőjobboldali mozgalmak támogatásával, valamint a titkosszolgálatok bevetésével – mindet elkövet az EU egységének a rombolása érdekében. Egy egységes EU ugyanis túl nagy falat Oroszországnak, amely könnyebben képes érvényesíteni akaratát, ha nem Brüsszellel, hanem egyes, Oroszországnál jóval kisebb államokkal alkudozik.

A beavatkozások listája meglehetősen hosszú: orosz érdekeltségben lévő bank adott hitelt Marine Le Pennek, a francia szélsőjobb vezetőjének, orosz üzletemberek fizették az Alternatíva Németországért nevű német párt vezetőinek moszkvai útját a németországi választások előtt, s Oroszországban több olyan találkozót is szerveztek, ahová az európai szélsőjobb vezetőit hívták el vendégnek. Oroszországot ugyancsak vádolják azzal, hogy az igazoltan orosz trollok által használt közösségi profilok mögé bújva beleavatkozott a svédországi, a lengyelországi, a németországi, illetve az olaszországi választásokba, s megpróbálta aláásni a választók demokratikus intézményrendszerbe vetett hitét. Most éppen Macedónia vádolja beavatkozással Moszkvát: a hét végi népszavazáson a görög-macedón névvita megoldásáról szavaznak az emberek, s ha elfogadják a kompromisszumot, akkor megnyílik az ország előtt az EU- és NATO-tagság. Ez pedig nem érdeke Moszkvának, s a szkopjei kormány szerint az oroszok pénzelik és támogatják más eszközökkel a csendes bojkottot hirdető nacionalista ellenzéket. Amelynek újságjai részben Putyin legjobb tanítványa, Orbán Viktor baráti köréhez tartozó magyar vállalkozók kezében vannak.

Ukrajna is vádolja Oroszországot, s ennek az ügynek is van magyar szála: Kijev szerint a jövő márciusi elnök- és a jövő októberben esedékes parlamenti választás előtt a Kreml támogatásával sorra jelennek meg Budapesten azok az oroszpárti ukrajnai ellenzékiek, akik némi támogatásért cserébe hajlandóak Magyarország érdekei szerint megváltoztatni a hivatalos kijevi nemzetiségi politikát.

De voltak keményebb akciók is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Moszkva valóban nyakig benne volt a 2016-os montenegrói puccskísérlet szervezésében, amelyben az ugyancsak a NATO-csatlakozást támogató Milo Gyukanovics montenegrói vezetőt kellett volna végleg kiiktatni. Az akcióhoz köthető ugyanis az az Eduard Sirokov, akit 2014-ben Lengyelországból kémkedés miatt kiutasítottak, s végül az elvetélt puccskísérlet napjaiban hirtelen Belgrádban bukkant elő. Sirokov, aki néha Eduard Sismakov néven is utazott, nagyon hasonló számú útlevéllel közlekedett, mint az a két orosz ügynök, akik London vádjai szerint márciusban a dél-angliai Salisbuyrben sikertelen merényletet követtek el a britek oldalára átállt orosz exügynök, Szergej Szkripal ellen.

Szergej Szkripal, egykori orosz-brit kettős ügynök, akit lányával, Julijával együtt idegméreggel próbáltak megölni az angliai Salisburyben
©
A londoni rendőrség által közreadott dátumozatlan képek Ruszlan Bosirov (b) és Alekszandr Petrov orosz állampolgárokról.
©

Egyébként Putyin éppen a Szkripal-ügyben tette meg azt a lépést, amit talán a legkevésbé lehet megérteni. Azt, hogy ország-világ elé állva közölte, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov – az utóbbiról nagy valószínűséggel kiderült, hogy a neve Anatolij Csepiga, és az orosz katonai hírszerzés ezredese – egyszerű orosz állampolgár. Míg Petrovról is kiderült, hogy a GRU állományában van, Csepiga esetében az különösen érdekes, hogy őt 2014-ben Putyin személyesen tüntette ki az Oroszország hőse érdemrenddel. A nyilatkozatra – amellyel elérte, hogy hazugságon fogják – nem volt szükség, hiszen sejteni lehetett, hogy a britek sok mindent tudnak már a feltételezett merénylőkről. A Bellingcat nemzetközi és a The Insider orosz oknyomozó portál által megszerzett iratmásolatok és egyéb feltárt tények viszont azt mutatják, a nyugati titkosszolgálatok szabadon járkálnak az orosz nyilvántartásokban.

Oleg Gyeripaszka, a RUSAL igazgatótanácsának elnöke és tagja
©
Roman Abramovics orosz milliárdos
©

Az orosz elnök helyzetét bonyolítja, hogy míg pár évvel ezelőtt az orosz milliárdosoknak mindenképpen megérte jó viszonyt ápolni Putyinnal, most már sokak számára teher a kapcsolat. Az orosz államfőhöz közel álló oligarchákat ugyanis előszeretettel vonják be az európai és amerikai szankciók hatálya alá, s így egyre több az akadálya a nyugati jelenlétnek. Erről talán Roman Abramovics, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa tudna a legjobban mesélni: Putyin-közelsége meghatározó szerepet játszott abban, hogy megvonták tőle a brit vízumot, és Svájcban sem engedték letelepedni. De hasonló cipőben járt Oleg Gyeripaszka is, aki cégeinek részleges eladására kényszerült, hogy azok valahogy mentesüljenek a fojtó hatású szankciók érvénye alól. A Kreml számára még rosszabb hír, hogy a közelben nem maradt sok olyan ellenfél, akinek lerohanásával újra meg lehet dobni a kormányzó elit népszerűségét.

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lehetséges-e nemet váltani, vagy nem nélkül élni?

Lehetséges-e nemet váltani, vagy nem nélkül élni?

Jönnek-mennek a buborék-nagyhatalmak – zseniális Európa-történet egy rövid animációban

Jönnek-mennek a buborék-nagyhatalmak – zseniális Európa-történet egy rövid animációban

Alanis Morissette-koncert lesz Budapesten

Alanis Morissette-koncert lesz Budapesten

Eladta egyik közös ingatlancégét a Garancsi-Hernádi-Csányi hármas

Eladta egyik közös ingatlancégét a Garancsi-Hernádi-Csányi hármas

Koronavírus: ismét nőtt a napi új fertőzöttek száma, 118 halottat is bejelentettek

Koronavírus: ismét nőtt a napi új fertőzöttek száma, 118 halottat is bejelentettek

Felfedezte a NASA, hogy a Jupiter légkörének 0,25 százaléka víz

Felfedezte a NASA, hogy a Jupiter légkörének 0,25 százaléka víz