szerző:
Udvarvölgyi Zsolt
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Néha a legsötétebb sci-fik végkifejletét is felülírja a valóság. Világunkkal most éppen ez történik. Csak arról folyik (még) a vita, hogy még megelőzhető-e, vagy csak megelőzhető lett volna a katasztrófa.

Mi vár ránk, mit kéne tenni?
A Beszélgetések a jövőről ötletgazdái a The Economist Open future cikksorozata hatására jutottak arra, hogy Magyarországon is meg kellene vitatni, milyen lehetőségeink vannak a következő évtizedekben. A HVG-ben és a hvg.hu-n fél éven át szakmai vita folyik egy-egy kiemelt témáról. A sorozat utolsó hónapjában a vita középpontjában a geostratégia, illetve a külpolitika áll. Szóljon hozzá ön is kommentben, vagy küldje el véleményét a [email protected] címre!
Friss cikkek a témában

(Válasz Szent-Iványi István „Szép új világ” c., geostratégiáról szóló vitaindítójára.)

Közhelyesnek tűnik, mert annyian elpufogatták: a 24. óra utolsó perceiben vagyunk, az elkövetkező évtizedekben világunk alapjaiban fog átrendeződni, a jelenlegi világrend (már ha van ilyen) megbomlik, könnyen lehet, hogy az emberiség fennmaradása is veszélybe kerül. Az alapvető jelenségek mindenki előtt ismertek, elég csak az időjárás-jelentéseket szemlélni, azonban szükségesnek tartom egy lehetséges forgatókönyv felvázolását.

Valami nincs rendjén

2050-re több mint 9 milliárd ember él a Földön, amelynek eltartó képessége nem teszi lehetővé mindannyiunk számára az elviselhető életet. A természetes népszaporulat több kontinensen még mindig óriási, a születéskor várható emberi életkor folyamatos tolódik ki (Európában és Észak-Amerikában elöregednek a társadalmak), egyre több – korábban halálos betegségre – már megtalálják a gyógyszert, továbbá az ilyen jellegű kezelések is olcsóbbá válnak. Egyre többen és egyre hosszabb ideig élünk tehát.

A túlnépesedés következtében meglévő erőforrásaink rohamosan beszűkülnek, illetve elfogynak, állandósul a vízhiány, az emberiség 75 százalékának súlyos gondot okoz az egészséges ivóvízhez jutás, sok helyen (például a Száhel-övezetben vagy az Arab-öböl mentén) ez teljességgel lehetetlenné válik. Ezzel párhuzamosan az élelmiszerhiány is fenyegető veszélyt jelent, az éhezők aránya fokozatosan növekszik. Sok helyen mindent megesznek, amiből egy kis kalóriát lehet kinyerni. Szó szerint mindent! Az „Éhezők viadala” sem a népszerű filmsorozatot fogja már csak jelenteni, hanem valami egészen más, borzalmas dolgot is.

2050-re a Föld túlnyomó többsége nagyvárosokban él, a harmadik világban 30-50 milliós, egymással is összefüggő megapoliszok alakulnak ki. A nagyvárosokban a közellátás lehetetlenné válik, megoldhatatlan a közművesítés (különösen a csatornázás), tömegközlekedés és szemétszállítás. A környezetszennyezés drámai méreteket ölt, Magyarország-méretű szemétszigetek úsznak az óceánokban, szeméthegyek emelkednek a nagyvárosok szélén. Továbbá bármikor végigsöpörhet a világon egy ebolához, madárinfluenzához vagy SARS vírusfertőzéséhez hasonlatos járvány, emberek tízmillióit megölve vagy megbetegítve. Még mindig milliárdnyian élnek napi USA dollárnál kevesebből, és az éhínség is számos országban jelent fenyegető veszélyt. Naponta emberek ezrei halnak éhen.

©

Klímaváltozás

Az évenkénti 2 Celsius-fokos globális felmelegedéssel a forrósággal sújtott, aszályos területek száma megsokszorozódik. A szén-dioxid-kibocsátás megállíthatatlannak látszik. A 45-50 fokos hőség mindennapossá válhat. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, 2050-ig le kellene állnia az összes szénerőműnek és a szén-dioxid-kibocsátást nullára kellene visszaszorítanunk. A klímaváltozás következtében átrendeződnek az évszakok, „megbolondul”, szélsőségessé válik az időjárás, a sarkvidékek jégsapkája eltűnik, az Antarktisz tömbje (benne az emberiség édesvíz-készletének jelentős részével) fokozatosan olvad. Ennek következtében drámaian megemelkedik az óceánok, tengerek vízszintje, újabb területeket téve lakhatatlanná, mintegy még jobban „összepréselve” a kontinenseken az emberiséget.

Az új népvándorlás kora?

A globális menekültválság újabb és újabb magasságokba tör. A világban százmilliók fognak felkerekedni Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsiából Európa és Ausztrália, illetve Latin-Amerikából az USA felé. A 2015-ös nagy európai migrációs krízis, a balkáni majd a Földközi-tengeri útvonalakon elinduló 2-3 millió ember, majd 2018 őszén Közép-Amerikából az Egyesült Államok felé tartó „migránskaravánok” voltak az első jelek. Ezek ugyan világosan látszottak, minden ember retinájába beleégtek a sokszor ismételt, tragikus képsorok, de a migrációs célországok nem voltak képesek meggátolni, legfeljebb ideig-óráig feltartóztatni vagy lassítani az embertömegek beáramlását.

Ahhoz nem kell nagy geopolitikai stratégának lennünk, hogy belássuk, ha a világ sok részében egy cseppnyi eső sem esik egy év alatt, ha elfogy az édesvíz és az élelmiszer, ha éhen halnak a háziállatok és kiszárad a vetés, akkor az emberek hátukra kötik vagy kézen fogják gyermekeiket, magukhoz veszik, amijük megmaradt, és elindulnak − az élhetőbb jövőt jelentő − Észak felé. 

©

Megváltozó geopolitikai környezet

A világban „új limesek” épülnek, amelyek a gazdag „Északot” próbálják több-kevesebb sikerrel elzárni a szegény „Déltől”. A geopolitikai helyzet is gyökeresen megváltozik. Bár Donald J. Trumpot 2020-ban feltehetőleg újraválasztják elnöknek, és az Egyesült Államok marad a világ vezető hatalma, a kezdeményezés már kicsúszik Washington kezéből.

Oroszország helyzete Vlagyimir Putyin elnök regnálása után válik érdekessé és kiszámíthatatlanná. Vagy jön egy újabb erőskezű és kezdetben népszerű vezető, vagy az ország a kilencvenes évek, jelcini korszakához hasonlóan anarchiába süllyed, felerősítve a szeparatista tendenciákat, különösen a föderáció muszlimok lakta részein.

India már most a világ legnépesebb országa, de kiújulnak konfliktusai muszlim szomszédaival, Pakisztánnal és Bangladessel. A kínai gazdasági száguldás befékeződik, sőt kifullad. Az országon belüli elképesztő társadalmi egyenlőtlenségek feszültségekhez vezetnek, és nem zárhatók ki etnikai zavargások sem (Tibet, ujgurok).

Érdemes odafigyelni Latin-Amerikára, ahol a nemzetek vagy a Jair Bolsonaro brazil elnökhöz hasonló, karizmatikus, erőskezű vezetőket választanak, vagy a venezuelai államcsőd és polgárháború útjára lépnek.

Az iszlám heterogén világában várható a meglévő ellentétek (például Szaúd-Arábia vs. Irán) felerősödése, illetve a „bukott államok” számának (Afganisztán, Szomália, Irak, Szíria, Líbia, Jemen, Dél-Szudán) bővülése vagy stagnálása. Feltehetően nem lesz több „arab tavasz.”  „Egy is elég volt” − gondolhatják a térségben sokan. Törökország sorsa, benne Recep Tayyip Erdoğan elnök jövője egyelőre stabilnak tűnik.

Az EU végérvényesen kettéválik, lesz a német–francia tengely mentén egy belső mag, és lesz egy leszakadó periféria. A Brexit utáni új brit-EU kapcsolatrendszer zökkenőkkel indul. Az EU tagállamokban még jobban felerősödnek – elszívva ezzel a levegőt a hagyományos ideológiákat megjelenítő erőktől − a populista, demagóg, bevándorlásellenes pártok és stabil parlamenti erők lesznek Nyugat-Európában a migráns-hátterű, iszlám vallási elemeket is zászlóra tűző mozgalmak is. Az unió továbbra is gyengül majd, és megmarad annak – fokozatosan leépítve és negligálva minden egyéb dimenziót –, amire az „alapító atyák” létrehozták, azaz gazdasági, kereskedelmi, energetikai érdekszövetségnek.  

Egy lehetséges kiút

Az űrhatalmak (USA, Oroszország, Kína, EU és India) fokozni fogják a különféle űrprogramjaikat (nemzetközi űrállomások, Hold-program, Mars-program, egyéb expedíciók). Óriási jelentősége és szerepe lesz a jelenleg is zajló magánűrkutatásnak, a „fizetős” űrutazásoknak, a nagyravágyó és ambiciózus űr-álmok megvalósításának (SpaceX, Virgin Galactic, Blue Origin, stb.). Talán az egyik utolsó szalmaszál, amibe az emberiség kapaszkodhat, ha sikerül megvetnünk a lábunkat a Földön kívül is.

Még elkerülhető…

A tizenévesek körében bestsellerré és később kultuszfilmmé vált, James Dashner tollából származó Útvesztő-sorozat (trilógia, 2 előzménytörténettel) egy bizarr, lázálomszerű, ámde fordulatos és sodró lendületű disztópia. Úgy vélem − ha nem vigyázunk −, a kietlen, forró környezetben játszódó második rész, a Tűzpróba, melyben a „Föld felperzselt vidék… a kormányok eltűntek és a világ anarchiába süllyedt” kísértetiesen azonossá válhat a valósággal. Van még időnk cselekedni mindezek ellen, de sajnos már nem sok.    

A szerző történész, szociológus, főiskolai tanár

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ön telepítette már? Akadt egy kis bibi a Windows 10 júniusi frissítésével

Ön telepítette már? Akadt egy kis bibi a Windows 10 júniusi frissítésével

Elolvadtak a korábbi rekordok, akkora a hőség

Elolvadtak a korábbi rekordok, akkora a hőség

Leszakad az ég, riasztást adott ki az OMSZ

Leszakad az ég, riasztást adott ki az OMSZ

Veszélyben a kupagyőztes Kecskeméti Röplabda Club jövője

Veszélyben a kupagyőztes Kecskeméti Röplabda Club jövője

Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor úgy csaptak össze, hogy ugyanazt akarják

Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor úgy csaptak össze, hogy ugyanazt akarják

Szinte már nagyító kell hozzá: körbefotóztuk a Vespa cuki mikroautóját

Szinte már nagyító kell hozzá: körbefotóztuk a Vespa cuki mikroautóját