szerző:
hvg.hu

A tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek, NGO-k) hozzáférjenek külföldi támogatásokhoz is – állapította meg az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete.

A Velencei Bizottság szakértőinek friss jelentése a civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó sztenderdeket fogalmazza meg. A testület összefoglalójában megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan kritikával illették az olyan félrevezető állításokat – többek között az Ukrajna, Magyarország és Oroszország részéről elhangzottakat –, amelyek politikai célzattal helytelenítették az NGO-k külföldi támogatását.

A szakértők egyebek mellett hangsúlyozzák, hogy az egyesülés jogának értelmében a szervezeteknek joguk van pénzügyi és tárgyi forrásokat keresniük, ezt nemzetközi egyezmények biztosítják számukra. Azt pedig „fontos feltételnek” tartják a szervezetek léte és működése, missziójuk független ellátása szempontjából, hogy hazai és külföldi finanszírozáshoz is hozzájuthassanak.

A jelentésben emlékeztetnek, hogy korábban már elismerték: jelentési és közzétételi követelmények megalkotására szükség lehet annak érdekében, hogy az NGO-k működése átlátható legyen, így pedig megakadályozhatóvá váljon, hogy terrorizmus finanszírozásában vagy pénzmosásban vegyenek részt. Azt is megemlítik, hogy a közép- és kelet-európai országok különösen érzékenyek a külső politikai befolyásra, és ezért a nemzeti államépítés vagy liberalizáció folyamata „egyes szabályozásokhoz” vezet a szervezetek, NGO-k és politikai pártok külföldi finanszírozása tekintetében.

Az egyesülési szabadság korlátozása, ideértve a külföldi finanszírozás korlátozását is, ugyanakkor csak akkor tekinthetők törvényes céloknak, ha valós, és nem csak hipotetikus veszélyt akarnak elkerülni – olvasható a jelentésben.

A dokumentum készítői különbséget tesznek a nem kormányzati szervezetek „jelentéstételi kötelezettségei” és „nyilvános közzétételi kötelezettségei” között. Míg az előbbi a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem legitim céljának kielégítésére szolgál, az utóbbi nem, ugyanis nem a nyilvánosság kötelessége a bűnözés, különösen a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem. Következésképpen a finanszírozási forrással kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége nem releváns intézkedés a finanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelem legitim céljának eléréséhez.

Ajánlások

A szakértők megfogalmaztak néhány ajánlást a diszkrimináció megelőzése és annak érdekében, hogy az NGO-k továbbra is hozzájuthassanak támogatásokhoz, mind bel-, mind külföldről.

A bizottság szerint az államoknak megengedő környezetet kell teremteniük, amelyen belül a szervezetek hatékonyan működhetnek, hozzáférhetnek akár külföldi forrásokhoz is annak érdekében, hogy megvalósíthassák a céljaikat.

A kényes témákban halogatja a döntést az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni. A legkényesebb témákban az idén halogatta a döntést az Alkotmánybíróság (Ab). Bár találtak az alkotmánybírók konkrétan alaptörvénybe ütköző paragrafusokat is, jónéhány határozat arról szól, hogy hiányosak és pontatlanok a jogszabályok - ezt mutatja a testület 2018-as működése.

A jelentési kötelezettség értelmezhető úgy mint eszköz a terrorizmus és a pénzmosás megelőzésére, mivel növeli a szervezetek finanszírozásának átláthatóságát, de a közzétételi kötelezettség nem alkalmas e cél megvalósítására.

A jelentési kötelezettség előírását vagy egyéb korlátozásokat a Velencei Bizottság szerint kockázatelemzés kell, hogy megelőzze. Mint írják, a külföldi finanszírozás korlátozására irányuló minden állítólagos jogos célnak eseti és bizonyítékokon alapulónak kell lennie.

A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy újabb jelentési/közzétételi követelmények bevezetése ne hozzon létre túlzott állami felügyeletet, azaz igyekezzenek lehetőleg a már meglévő eszközökkel (például a bankokra vonatkozó törvényekkel, terrorizmusellenes jogszabályokkal) harcolni a bűncselekmények ellen.

Az államnak tartózkodnia kellene attól, hogy negatív színben tüntesse fel a külföldről támogatáshoz jutó szervezeteket, így ugyanis csökkenhet az azokba vetett bizalom, ezáltal pedig csökkenhet a legitim tevékenységeik hatékonysága.

Az állami szervezeteknek tartózkodniuk kellene attól, hogy negatív kampányt folytassanak a külföldről támogatáshoz jutó civileket, például attól, hogy a társadalom ellenségének állítja be őket.

A szervezetek finanszírozását érintő jogi intézkedéseknek a szakértők szerint világosnak, pontosnak és biztosnak kell lenniük, továbbá olyan módon értelmezhetőnek és alkalmazhatónak, hogy javuljon az egyesülési szabadság hatékony gyakorlása, annak biztosítása érdekében, hogy e jog gyakorlása gyakorlati és hatékony, nem pedig elméleti vagy illuzórikus legyen.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Egymillió ember demonstrált Londonban

Egymillió ember demonstrált Londonban

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Tejár botrány: Kedden tüntetnek a tejtermelők

Tejár botrány: Kedden tüntetnek a tejtermelők

Jennifer Lawrence és Adele betértek egy melegbárba, majd beneveztek egy ivóversenyre - videó

Jennifer Lawrence és Adele betértek egy melegbárba, majd beneveztek egy ivóversenyre - videó

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

2,5 millió forintért árulnak Dunakeszin egy Almát

Ismerje meg Gradyt, a kis majmot, aki új reményt hozott a rákkal kezelt fiúknak

Ismerje meg Gradyt, a kis majmot, aki új reményt hozott a rákkal kezelt fiúknak