szerző:
hvg.hu

A tagállamoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nem kormányzati szervezetek (civil szervezetek, NGO-k) hozzáférjenek külföldi támogatásokhoz is – állapította meg az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete.

A Velencei Bizottság szakértőinek friss jelentése a civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó sztenderdeket fogalmazza meg. A testület összefoglalójában megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan kritikával illették az olyan félrevezető állításokat – többek között az Ukrajna, Magyarország és Oroszország részéről elhangzottakat –, amelyek politikai célzattal helytelenítették az NGO-k külföldi támogatását.

A szakértők egyebek mellett hangsúlyozzák, hogy az egyesülés jogának értelmében a szervezeteknek joguk van pénzügyi és tárgyi forrásokat keresniük, ezt nemzetközi egyezmények biztosítják számukra. Azt pedig „fontos feltételnek” tartják a szervezetek léte és működése, missziójuk független ellátása szempontjából, hogy hazai és külföldi finanszírozáshoz is hozzájuthassanak.

A jelentésben emlékeztetnek, hogy korábban már elismerték: jelentési és közzétételi követelmények megalkotására szükség lehet annak érdekében, hogy az NGO-k működése átlátható legyen, így pedig megakadályozhatóvá váljon, hogy terrorizmus finanszírozásában vagy pénzmosásban vegyenek részt. Azt is megemlítik, hogy a közép- és kelet-európai országok különösen érzékenyek a külső politikai befolyásra, és ezért a nemzeti államépítés vagy liberalizáció folyamata „egyes szabályozásokhoz” vezet a szervezetek, NGO-k és politikai pártok külföldi finanszírozása tekintetében.

Az egyesülési szabadság korlátozása, ideértve a külföldi finanszírozás korlátozását is, ugyanakkor csak akkor tekinthetők törvényes céloknak, ha valós, és nem csak hipotetikus veszélyt akarnak elkerülni – olvasható a jelentésben.

A dokumentum készítői különbséget tesznek a nem kormányzati szervezetek „jelentéstételi kötelezettségei” és „nyilvános közzétételi kötelezettségei” között. Míg az előbbi a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem legitim céljának kielégítésére szolgál, az utóbbi nem, ugyanis nem a nyilvánosság kötelessége a bűnözés, különösen a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem. Következésképpen a finanszírozási forrással kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége nem releváns intézkedés a finanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelem legitim céljának eléréséhez.

Ajánlások

A szakértők megfogalmaztak néhány ajánlást a diszkrimináció megelőzése és annak érdekében, hogy az NGO-k továbbra is hozzájuthassanak támogatásokhoz, mind bel-, mind külföldről.

A bizottság szerint az államoknak megengedő környezetet kell teremteniük, amelyen belül a szervezetek hatékonyan működhetnek, hozzáférhetnek akár külföldi forrásokhoz is annak érdekében, hogy megvalósíthassák a céljaikat.

A kényes témákban halogatja a döntést az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2018-as munkájáról szóló összegzésben az a legbeszédesebb, hogy a testület miről nem akart, nem tudott, vagy nem mert dönteni. A legkényesebb témákban az idén halogatta a döntést az Alkotmánybíróság (Ab). Bár találtak az alkotmánybírók konkrétan alaptörvénybe ütköző paragrafusokat is, jónéhány határozat arról szól, hogy hiányosak és pontatlanok a jogszabályok - ezt mutatja a testület 2018-as működése.

A jelentési kötelezettség értelmezhető úgy mint eszköz a terrorizmus és a pénzmosás megelőzésére, mivel növeli a szervezetek finanszírozásának átláthatóságát, de a közzétételi kötelezettség nem alkalmas e cél megvalósítására.

A jelentési kötelezettség előírását vagy egyéb korlátozásokat a Velencei Bizottság szerint kockázatelemzés kell, hogy megelőzze. Mint írják, a külföldi finanszírozás korlátozására irányuló minden állítólagos jogos célnak eseti és bizonyítékokon alapulónak kell lennie.

A hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy újabb jelentési/közzétételi követelmények bevezetése ne hozzon létre túlzott állami felügyeletet, azaz igyekezzenek lehetőleg a már meglévő eszközökkel (például a bankokra vonatkozó törvényekkel, terrorizmusellenes jogszabályokkal) harcolni a bűncselekmények ellen.

Az államnak tartózkodnia kellene attól, hogy negatív színben tüntesse fel a külföldről támogatáshoz jutó szervezeteket, így ugyanis csökkenhet az azokba vetett bizalom, ezáltal pedig csökkenhet a legitim tevékenységeik hatékonysága.

Az állami szervezeteknek tartózkodniuk kellene attól, hogy negatív kampányt folytassanak a külföldről támogatáshoz jutó civileket, például attól, hogy a társadalom ellenségének állítja be őket.

A szervezetek finanszírozását érintő jogi intézkedéseknek a szakértők szerint világosnak, pontosnak és biztosnak kell lenniük, továbbá olyan módon értelmezhetőnek és alkalmazhatónak, hogy javuljon az egyesülési szabadság hatékony gyakorlása, annak biztosítása érdekében, hogy e jog gyakorlása gyakorlati és hatékony, nem pedig elméleti vagy illuzórikus legyen.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Mit tegyünk, amikor a kamasz "más családot" keres magának?

Kiszámolták, mekkora nyugdíj járhat az átlagmagyarnak

Kiszámolták, mekkora nyugdíj járhat az átlagmagyarnak

Már petíció is indult Pócs János ellen

Már petíció is indult Pócs János ellen

Kis videókkal mutatja meg az Apple, amit nem mindenki tudott okosórájáról

Kis videókkal mutatja meg az Apple, amit nem mindenki tudott okosórájáról

Licitálhatunk az internet új sztárjára, a veszprémi nagypapa alig használt Trabijára

Licitálhatunk az internet új sztárjára, a veszprémi nagypapa alig használt Trabijára

66 millióért pályázik kosárlabda Eb-re Magyarország

66 millióért pályázik kosárlabda Eb-re Magyarország