May, aki egy hét múlva távozik a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és a miniszterelnöki tisztségből, a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt tartott szerdai búcsúbeszédében kijelentette: a politika akkor mutatja a legjobb formáját, ha meggyőzés, csapatmunka és kölcsönös kompromisszumkészség vezet az optimális eredményhez.

Ennek alternatívája a vesztesek és győztesek politikája, az abszolutizmus és folyamatos viszálykodás politikája, amely ma már mindenkit fenyeget.

Theresa May – alig burkolt bírálattal illetve azokat a keményvonalas tory képviselőket is, akik elvetették a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást – kijelentette: mára az egész politikai közbeszédet rossz irányba terelte a kompromisszumkészség hiánya még olyan esetekben is, amikor szükség lenne kompromisszumokra. May szerint ez egyfajta "abszolutizmushoz" vezetett, amelynek képviselői azt hiszik, hogy ha nézeteik érvényesülését elég hangosan és elég hosszú ideig követelik, akkor végül elérik, amit akarnak.

A brit kormányfő elismerte, hogy az általa alkalmazott szóhasználat sem volt mindig tökéletes. Kijelentette: helytelen volt például azt mondania, hogy a külföldi EU-állampolgárok a sort kikerülve érvényesítik jogosultságaikat Nagy-Britanniában.

May ezt néhány hónapja, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva mondta, kijelentetve: a brit EU-tagság megszűnése utáni új brit bevándorlási szabályozás véget vet annak, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”.

A brit miniszterelnök e kijelentését számos bírálat érte, és May nem sokkal később, egy parlamenti felszólalásában elnézést kért, elismerve, hogy nem lett volna szabad e szóhasználattal élnie.

A Chatham House-ban tartott szerdai beszédében Theresa May kijelentette: a mai generáció felelőssége, hogy a nyugati világ sikerét megalapozó liberális örökséget a következő nemzedékek számára is meg lehessen őrizni.

A brit miniszterelnök szerint a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság következményeiből populista mozgalmak kovácsoltak politikai tőkét. Ezek a mozgalmak a megosztás politikáját hirdették meg, ellenségeket jelölnek ki és tesznek felelőssé saját problémáikért, ugyanakkor e problémákra könnyűnek tűnő megoldásokat ígérnek, a kompromisszumokat és a nemzetközi intézmények keretében folytatott együttműködést pedig nem az erő, hanem a gyengeség jelének tekintik.

Theresa May szerint ezt a gondolkodásmódot Vlagyimir Putyin fejtette ki világosan a minapi G20-csúcs előtt adott nyilatkozatában. Az orosz elnök a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban a június végi csúcstalálkozón azt mondta, hogy mára „idejétmúlttá vált” a liberális eszme, mivel szembekerült az emberek túlnyomó többségének érdekeivel.

A brit kormányfő azonban szerdai beszédében ezt „cinikus valótlanságnak” nevezte és kijelentette: ha a liberális demokráciák, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország életminőségét vagy gazdasági sikereit valaki összeméri Oroszország életminőségével és gazdasági sikereivel,

nem juthat arra a következtetésre, hogy „a mi rendszerünk vált idejétmúlttá”.