Carles Puigdemont (képünkön) és Toni Comin katalán szakadár vezetők pénteken Brüsszelben engedélyt kaptak belépésre és ideiglenes akkreditálásra az Európai Parlamentbe (EP). A volt katalán elnök és egészségügyi minisztere újságírók körében vette át ideiglenes parlamenti belépőjét, amelynek hivatalossá tételére 2020. január elején kerül sor.

Ez azután történt, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy a megválasztott EP-képviselőknek minden esetben joguk van mandátumuk betöltéséhez.

Az Európai Bíróság ítéletében azt is leszögezte, hogy Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes, EP-képviselői mentelmi joga érvényben volt, amikor októberben a spanyol legfelsőbb bíróság börtönbüntetésre ítélte őt. A bíróság egyúttal Junqueras azonnali szabadlábra helyezésére szólította fel a spanyol hatóságokat.

David Sassoli, az Európai Parlement elnöke hivatalos bejelentésében is megerősítette az Európai Bíróság határozatát a csütörtöki plenáris ülésen. Ez a döntés nagy valószínűséggel hatással lesz majd a Belgiumban tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán elnök kiadatásáról hozandó, 2020. február 3-ára időzített belga bírósági ítéletre.

A csütörtöki döntés nemcsak a katalán vezetők jövőjét befolyásolja, de a madridi kormányfőét is. Pedro Sanchez miniszterelnöknek nagy szüksége van a katalán baloldal (ERC) támogatására ahhoz, hogy kormányzóképes többsége legyen a parlamentben. A tárgyalások jól is haladtak, amíg az Európai Bíróság döntése meg nem született a 13 évre ítélt katalán vezető ügyében. A katalán baloldal szóvivője azonnal kijelentette: felfüggesztik a tárgyalásokat a szocialistákkal mindaddig, amíg azok ki nem jelentik, hogy egyetértenek az európai döntéssel, mely szerint ki kell engedni a spanyol börtönből a katalán politikust, hogy Oriol Junqueras Brüsszelben európai honatya legyen.

Miért ítélték el a katalán vezetőt Spanyolországban?

2017 október elsején népszavazást rendeztek Spanyolország legfejlettebb tartományában, melyet a központi kormány sietett törvénytelennek nyilvánítani. A népszavazás után a függetlenség hívei gyorsan deklarálták Katalónia szuverenitását, de ezt Madridban nem ismerték el. A renitens katalán vezetők egy részét letartóztatták, egy másik részük külföldre menekült. Az otthonmaradt katalán vezetők közül kilencet elítéltek – a többi között lázadás szítása és közpénzek eltulajdonítása miatt. A legmagasabb rangú vezetőt Oriol Junquerast 13 éves börtönbüntetésre ítélték Spanyolországban. Májusban viszont elindult az európai választáson , és bejutott az Európai parlamentbe. Erre hivatkozva döntött úgy az Európai bíróság, Junquerast mentelmi jog illeti meg vagyis szabadon elutazhat Brüsszelbe. A Legfelső Bíróság Madridban legkorábban januárban dönthet erről – írja az El País. Mi lesz addig Spanyolország kormányával ?

Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes bízik a pozitív folytatásban: "Mindkét félnek vissza kell térnie a politikai útra. A katalán baloldalnak meg kell értenie, hogy a spanyol szocialisták örököltek egy kínos helyzetet, hiszen nem ők, hanem a konzervatívok ellenezték mereven a katalán függetlenséget. Miattuk kerültek börtönbe a katalán vezetők" – érvel a baloldali politikus az El Paísban. Csakhogy a baloldali katalánok úgy érzik: ezzel megnőtt a zsarolási potenciáljuk. Komoly engedményekre akarják rávenni Pedro Sanchez kormányfőt, aki ódzkodik ettől.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a katalánok is megosztottak. Emiatt Oriol Junqueras nem állapodhat meg Pedro Sanchez miniszterelnökkel, ha nem tud valamiféle eredményt felmutatni a katalán függetlenség ügyében. Fő riválisa ugyanis Belgiumban él, de semmiképp sem akar lemondani a katalán függetlenségi mozgalom vezetéséről.

Carles Puigdemont Belgiumba menekült a letartóztatás elől. Spanyolország kérte a kiadatását, de a belgák ezt nem teljesítették. Májusban őt is megválasztották az Európai parlament képviselőjének. Ha vetélytársának mentelmi jogát elismeri a Legfelső Bíróság Madridban, akkor erre hivatkozva, ő is kérheti ugyanezt. Akkor pedig mint mentelmi joggal rendelkező európai képviselő nyugodtan hazatérhet Katalóniába, hogy új lendületet adjon a függetlenségi törekvéseknek.