Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Az Interpol elutasította Bolívia kérelmét, hogy nemzetközi körözést adjanak ki a hazájában terrorizmussal vádolt Evo Morales volt elnök ellen - közölte csütörtök este Juan Lanchipa bolíviai főügyész.
"Választ várunk az Interpoltól, hogy pontosan milyen indokkal utasították el kérésünket" - idézte a Página Siete című helyi lap a főügyészt. Lanchipa egyben megjegyezte, hogy fontolgatják egy új kérelem előterjesztését a nemzetközi rendőri szervezetnek.
"Mi úgy értelmezzük, hogy ez még nem a végleges döntés. A körülmények alakulásának függvényében új kérelmet terjeszthetünk elő" - mondta a vádhatóság vezetője.
Arturo Murillo, Jenine Ánez ideiglenes bolíviai elnök belügyminisztere novemberben indítványozta az ügyészségnél büntetőeljárás indítását terrorizmus gyanújával Moralesszel szemben. Murillo szerint az új bolíviai hatóságok kezébe került egy felvétel, amelyen a tömegtüntetések hatására lemondani kényszerült államfő egy hívének tanácsokat ad, miként szigeteljék el La Pazt. A volt elnök támogatói ugyanis Morales kényszerű lemondását követően fontos bolíviai nagyvárosokba vezető útvonalakat torlaszoltak el, s ezeket a településeket légi úton kellett ellátni élelmiszerrel. Murillo szerint Morales ezzel terrorista és az emberiesség elleni bűncselekményeket követett el.
Bolívia decemberben letartóztatási parancsot adott ki az időközben Argentínába menekült Evo Moralesszel szemben lázadásra való felbujtás, terrorizmus és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt. Január 8-án pedig az Interpolhoz fordult, hogy a szervezet nemzetközi körözést adjon ki.
A 2006 óta hatalmon volt Morales novemberben kényszerült lemondani, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Morales először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült.
Az Unitel bolíviai televízió szerint a La Paz-i vezetés engedélyt adott a Morales-kormány mexikói nagykövetségre menekült két egykori tagjának, César Navarro volt bányászati miniszternek és Pedro Dorado, mezőgazdasági fejlesztésért felelős volt miniszter-helyettesnek az ország elhagyására. Navarro és Dorado jelenleg a La Paz-i mexikói nagykövet rezidenciáján tartózkodik. Az új bolíviai vezetés biztosította számukra, hogy szabadon távozhatnak a számukra menedéket nyújtó Mexikóba.
A Morales megbuktatását követően felállt új bolíviai hatóságok szerint a mexikói nagykövetségre a Morales-kormány kilenc magas rangú tisztségviselője, politikusa menekült, és négyük ellen letartóztatási parancs van érvényben. Utóbbiakat "lázadás, terrorizmus és terrorizmus pénzelése" gyanújával akarják őrizetbe venni. Értesülések szerint a diplomáciai képviselet területén tartózkodik Juan Ramón Quintana, Morales volt kabinetfőnöke is, akit lázadás szítása és terrorizmus vádak miatt köröznek, illetve Vilma Alanoka volt oktatási miniszter is, aki szintén körözés alatt áll.
