szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Felfoghatatlan erejű volt a Bejrút kikötőjét és belvárosának egy részét romba döntő keddi robbanás, s biztosra vehető, hogy a katasztrófa tovább mélyíti az egyszer a térség legnyugodtabb államának számító Libanon súlyos belpolitikai és gazdasági válságát.

Még mindig csak annyit lehet tudni a bejrúti katasztrófáról, hogy a szabálytalanul tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát berobbanása miatt száznál többen vesztették életüket, és legalább négyezerre tehető a sebesültek száma. A könnyen elérhető, öntudatuknál maradt sérültek nagy részét már kimentették, most a mentőalakulatok a nehezebben megközelíthető helyeken keresnek túlélőket. Az esélyeket rontja, hogy a robbanószer és műtrágya alapanyagaként is használt vegyület megsemmisülése során mérgező gázok kerültek a levegőbe, így félő, hogy a mozgásképtelenné vált sérültekkel már végzett a maró gáz. A robbanás erejét mutatja, hogy a kikötő egészét és a körülötte lévő lakónegyedeket romba döntő detonációt a kétszáz kilométerre lévő Ciprus szigetén is érezték, ott azt hitték, földrengés történt.

A kórházakban fejetlenség uralkodik, nem lehet tudni kik haltak meg, és kik vannak a sebesültek között, ezért a családtagjaikat és barátaikat kereső bejrútiak a közösségi oldalakon kérnek segítséget egymástól. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kórházak egy része is megrongálódott vagy romba dőlt, így az egészségügyiek nem győzik a sebesültáradat ellátását. A televíziókban a hírolvasók rendre beolvassák a már azonosított halálos áldozatok, illetve a kórházakban ápolt sérültek nevét. A robbanás okozta válsághoz hozzáadódik, hogy míg a koronavírus-járvány első hullámát az ország viszonylag kis áldozatokkal úszta meg – ötezer volt a fertőzöttek száma, 65 pedig a halottaké – most kezdődőben van a második hullám, és naponta átlagosan száz új vírushordozót regisztrálnak.

A pusztítás nyomai az egyik kórházban a bejrúti kikötőben történt előző napi hatalmas robbanást követően
©

A robbanás során – ahogy a képeken is jól látszik – megsemmisült az ország legnagyobb gabonasilója is, így Libanonnak jelenleg kevesebb, mint egy hónapra elegendő búzakészlete maradt. „De nincs kenyér- vagy lisztválság, valamennyi tartalék maradt, és úton vannak azok a hajók, amelyeknek köszönhetően hosszabb távon sem lesznek problémák” – mondta Raoul Nehme gazdasági miniszter, aki arról is beszélt, hogy általában három hónapra elegendő tartalékokkal lehet szavatolni, hogy az élelmiszer-behozatalra szoruló országban ne alakuljon ki hiány. A kikötői silók kapacitása 120 ezer tonna volt, a robbanás pillanatában csak 15 ezer tonna búza volt a tárolókban.

Furcsa tűz

Ahogy az áldozatok pontos száma, úgy a robbanás oka is bizonytalan. Az első jelentések szerint tűz tört ki a kikötőben, és az terjedt át a 2013-ban egy hajóról kirakott és azóta szabálytalanul tárolt ammónium-nitrátra. Bár a tűz állítólag véletlenül keletkezett, akadnak, akik nem zárják ki, hogy a katasztrófát szándékos gyújtogatás okozta.

A keddi, 300 ezer embert hajléktalanná tévő robbanás annak a helynek a közelében történt, ahol 2005-ben egy pokolgépes merényletben életét vesztette Rafik Hariri volt miniszterelnök. Valószínűleg véletlen egybeesés, hogy a merényletben való részvétellel vádolt négy férfi ügyében a napokban hirdetnek ítéletet az üggyel foglalkozó hollandiai különleges bíróságon. A sokmilliárdos vagyont felhalmozó Hariri a libanoni politikai élet meghatározó személyisége volt: kulcsszerepet játszott az 1975–1990-es, 120 ezer halálos áldozatot követelő polgárháború lezárását hozó Taif-egyezmény tető alá hozásában, majd a főváros újjáépítésében. A politikust 2005 februárjában az Irán és Szíria által támogatott síita szervezet, a Hezbollah emberei ölték meg egy teherautóba rejtett pokolgéppel. A merénylet komoly fordulatot hozott az országban, a Hariri halála után kezdődött cédrusforradalomnak sikerült elérnie, hogy Szíria 2005-ben végül kivonta a Libanon jelentős részét megszálló katonai erőit.

Rafik Hariri elleni merénylet 2005-ben
©

Válsághelyzetben

Bár egy ilyen katasztrófa nem tud jó időben történni, a robbanás az elemzők szerint csak tovább élezi a síitákat, szunnitákat, maronita keresztényeket és drúzokat egymás ellen fordító polgárháborúból igazán soha ki nem lábalt országon belüli politikai és gazdasági válságot. Az állami szervek akadozó működése, valamint a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések tovább súlyosbították a gazdaság helyzetét, így a már a járvány előtt is csődközelben levő ország gazdasága romokban hever: az árak szélsebesen nőnek, a munkanélküliségi arány 35 százalék körül van, s a libanoniak százezrei hagyják el hazájukat.

Márciusban – az ország történelmében először – a GDP 170 százalékát kitevő, 92 milliárd dolláros adósságot felhalmozott Libanon fizetésképtelenné vált. Az IMF-fel kezdett tárgyalások megszakadtak, s a növekvő áruhiány miatt kiürülőben vannak a bevásárlóközpontok. A szegénységet fokozza, hogy az egész világot érintő gazdasági válság miatt jelentősen lecsökkentek a hazautalások, s ez különösen érzékenyen érinti Libanont, hiszen már több libanoni polgár él külföldön, mint az országban.

Azok a libanoniak, akik maradtak, már több tüntetéssel is tiltakoztak a kormányzat szemmel látható tehetetlensége miatt. A legalább hetven településre kiterjedt, tavaly ősz óta tartó tiltakozások miatt többször is megbénult az ország, végül lemondásra kényszerült Rafik Hariri fia, Szaad Hariri kormányfő is.

A gazdasági válság miatt már az alapvető szolgáltatások is csak fennakadásokkal működnek: gyakoriak az áramszünetek, romlik a vízminőség, és egyre rosszabb állapotban vannak az egészségügyi intézmények. Mindez abban az országban történik, amelyet a polgárháború kitörése előtt a béke szigetének tartottak, s a fővárost, Bejrútot a Közel-Kelet Párizsaként emlegették.

Kormányellenes tüntetők rohamrendőrök sorfala előtt a libanoni jegybank bejrúti székházánál
©

Regionális ütközőzóna

Libanon helyzetét azonban nem csak az rontja, hogy az országban hosszú ideje hatalmon lévő politikai elit tagjai a szükséges reformok végrehajtása helyett leginkább maguk és családtagjaik meggazdagodásával törődtek, hanem az is, hogy az ország egyben a regionális politika ütközőzónája. A Hezbollah például Libanon területét (is) használja az Izrael elleni támadásokra, a zsidó állam pedig sokszor szomszédja területén támadja meg a Hezbollah embereit. A legutóbbi határincidens a múlt héten történt, akkor Izrael azt állította, megakadályozta, hogy a Libanonban továbbra is komoly befolyással rendelkező Hezbollah fegyveresei behatoljanak Izrael területére.

Libanon másik szomszédjában, Szíriában jelenleg is polgárháború zajlik, ahol a Hezbollah ott is jelen van, és Basar Asszad elnököt támogatja. Eközben a szíriai háború elől legalább másfél millióan menekültek a hatmilliós Libanonba, s a bejrúti kormány képtelen megfelelően ellátni az érkezőket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hogyan tárgyaljunk emberek különböző típusaival?

Hogyan tárgyaljunk emberek különböző típusaival?

Meglátogatta Navalnijt a kórházban Angela Merkel

Meglátogatta Navalnijt a kórházban Angela Merkel

Nehézfegyverzettel és törökökkel zajlik már Karabahban az örmény–azeri háború

Nehézfegyverzettel és törökökkel zajlik már Karabahban az örmény–azeri háború